Fogyatékossággal élők

  • interjú , Bodor Tibor Kulturális Egyesület , látássérültek , önkéntesség

  • 2020-01-30

A könyv életre kel – A Bodor Tibor Kulturális Egyesület munkája

Magyarországon egy év alatt legalább 8000 könyv jelenik meg, a gyengénlátók számára azonban jelenleg körülbelül 4100 hangoskönyv érhető el. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület célja, hogy önkénteseik segítségével a fenti arányokon változtassanak.

Az egyesület nem véletlenül viseli Bodor Tibor nevét: a színművész a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Hangoskönyvtárának egyik legaktívabb felolvasója volt, közel 9000 órányi hanganyag köthető a nevéhez. Munkáját olyan alázattal és szerénységgel végezte, hogy annak grandiozitásáról családtagjai sem tudtak – mesélte a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Kata Szidónia, Bodor Tibor unokája. 

A hangoskönyvek előállítása azonban nem tudja tartani a tempót a könyvkiadással, holott a gyengénlátók számára elérhető könyvválaszték bővítéséhez bárki hozzájárulhatna: nincs szükség profi mikrofonra vagy beszédtechnikai előképzettségre, csak egy csendes térre, a telefonunk mikrofonjára és egy jó könyvre. Ez a felismerés indította el Helle Maximilliant (aki jelenleg az Egyesület alelnöke) az önkéntes felolvasók toborzása felé, aminek évekkel később a Puskás Kata Szidóniával való együttműködés, és a Bodor Tibor Egyesület megalapítása lett az eredménye. Erről a történetről beszélgettem az egyesület vezetőivel.

Maximilian, az egyesület weboldala a kezdeményezés ötletgazdájaként említ. Mesélnél nekünk kicsit a kezdetekről? 

Helle Maximillian: Rájöttem, hogy az nem állapot, hogy 3500 könyve van a vakoknak, amit meg tudnak hallgatni, miközben évente legalább 8000 könyv jelenik meg Magyarországon. 2013-ban kitettem egy Facebook-posztot, hogy önkénteseket keresek, akik vakoknak olvasnának fel könyveket. Jöttek néhányan, de az első két év után lecsengett a dolog, nem értek rá az önkéntesek, és nekem sem volt már annyi időm. 2017 augusztusában viszont teljesen váratlanul felkapták a közösségi médiában egy két évvel azelőtti posztomat, amiben a már meglévő önkéntesek mellé szerettem volna másokat is toborozni. A bejegyzés rengeteg csoportban, hírportálon  jelent meg, és Katához is így jutott el. A következő héten körülbelül 600 emberrel beszéltem telefonon, akik mind szerettek volna jelentkezni felolvasónak.

Kata, pontosan hogyan kapcsolódtál a történetbe?

Puskás Kata Szidónia: A legjobb barátnőm továbbította nekem a felhívást, amelyben Maxiék önkéntes felolvasókat kerestek. Mivel a nagypapám is felolvasott, és tanultam is tőle beszédtechnikát, természetes volt, hogy jelentkezem. A levelemben leírtam, hogy Bodor Tibor unokája vagyok, és az a tisztelet és szeretet, amivel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ápolja Bodor Tibor emlékét, illetve az a tenni akarás, ami Maxiban és Dr. Nagy Sándorban, az MVGYOSZ elnökében, illetve Dr. Nagyné Berke Mónikában megvolt, ösztönzött arra, hogy megalapítsuk a Bodor Tibor Egyesületet Maxiékkal.

Az önkénteseket mi alapján válasszátok ki, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy jelentkezőnek?

Maximilian: A jelentkezőknek egy próbaanyagot kell elküldeniük: a weboldalon található Kis herceg-részletet kell felolvasniuk. Azért választottuk ezt a szöveget, mert párbeszédre épül, lehet játszani a szereplők hangjával, a hangulatokkal, érzésvilágokkal. 

A próbaanyagokkal két gyakori hibát igyekszünk kiszűrni: az egyik probléma lehet a túlszínészkedés, például amikor valaki minden szereplőnek más hangot akar kölcsönözni. Ezzel az a gond, hogy a ritkán felbukkanó szereplők egyedi hangjára nem fog emlékezni 10 fejezet múlva a felolvasó, és az is lehet, hogy túl sok lesz a színészkedés a felolvasás során. Ugyanakkor a monoton felolvasás sem szerencsés, a kettő közötti megoldás a jó, ami leginkább ahhoz hasonló, mint amikor az apuka otthon mesét olvas a gyerekeinek. Az emberek adottságaira figyelünk, tudjuk, hogy nem profi színészekkel dolgozunk, ezért nincsenek irreális elvárásaink. A bekerült önkéntesek munkáját azonban igyekszünk beszédtechnika órákkal segíteni.

A beszédtechnika órák ötlete hogyan született meg? Hogyan kell elképzelni ezeket a foglalkozásokat?

Kata: A nagyapámnak nagyon fontos volt a szép magyar beszéd, ezért úgy gondoltam, hogy ha már az ő nevéhez kötjük az egyesületet, akkor fontos, hogy mi is ápoljuk a magyar nyelvet, és lehetőséget adjunk az önkénteseknek a fejlődésre. Jancsó Sarolta színművésznőt kértük fel, hogy hetente egyszer tartson csoportos beszédtechnika órákat, ahova nagyon lelkesen járnak az önkénteseink.


Fotó: Christin Hume, Unsplash

Egy év alatt körülbelül hány hangoskönyv készül el? 

Kata: Folyamatosan bővül a csapat, és ezzel együtt a felolvasott könyvek száma is. Az első évben 150 könyv készült el, ekkor 70 aktív önkéntesünk volt, a második évben már 400 könyvet olvasott fel körülbelül 120-130 önkéntes, tehát folyamatosan nő az aktív önkéntesek száma is. A csoportban egyébként jóval többen vagyunk, csak van, aki különböző személyes okok miatt még nem tudott időt szakítani a felolvasásra, de várható, hogy ez a jövőben változni fog. Emiatt is feltételezhető, hogy egyre több hangoskönyv fog készülni.

Ki és mi alapján  dönti el, hogy melyik könyvet olvassák fel az önkéntesek?

Maximilian: A könyveket részben az önkéntesek, részben pedig a leadott igények alapján választjuk ki. Az önkéntesek választhatnak az igények közül, de ha úgy gondolják, hogy van egy jó könyv, amit mindenképp fel szeretnének olvasni a vakoknak, azt is nyugodtan megtehetik.

Kata, te melyik könyvet olvastad fel először?

A ​Szfinx hét kapuja című kortárs könyvet Felhőhegyi Balázstól, aki nagyon kedves régi barátom. Úgy gondolom, hogy nagyon izgalmas és különleges a regénye, ezért választottam ezt első könyvemnek.

És te tudod, melyik könyvet olvasnád fel először?

Mindannyiunknak volt már letehetetlen könyv a kezében: olyan, amiből sokat tanultunk, ami felejthetetlen világokba kalauzolt el, vagy éppen nehezen felejthető személyeket ismertetett meg velünk. A könyv élményt ad, és bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan embereknek továbbítsa kedvenc könyve hangulatát, tanulságait, aki másképp nem ismerhetné meg ezeket a történeteket. Az önkéntesek által felvett hanganyagokhoz csak vakok és gyengénlátók férhetnek hozzá, azok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, és harmadik fél számára sem terjeszthetőek.

Amennyiben kedvet kaptál ahhoz, hogy az önkéntes felolvasók egyike legyél, ezen a linken találod a jelentkezéssel kapcsolatos részleteket.

Kiemelt fotó: Jonathan Velasquez, Unsplash

Veres Renáta