Fenntarthatóság

  • húsfogyasztás , környezetvédelem

  • 2020-04-17

Ilyen egy hét hús nélkül egy húsrajongónak

Környezetvédelmi okokból, egy kísérlet részeként egy hétre vegetáriánussá váltam. Összeszedtem, milyen tapasztalatokkal zártam a megvonást.

Napi húsfogyasztóként sosem vonzott a vegetáriánus étrend, ám a környezetvédelem iránti elkötelezettségem megkongatta bennem a vészharangot: ideje változtatni étkezési szokásaimon. Amikor a Dear Society program során a Fridays for Future képviselői tartottak előadást a fenntarthatóság témájáról, még erősebbé vált elhatározásom, a levetített videóban látott, hentesüzemben lógó csirkék képe pedig teljesen elborzasztott. 

Habár a fokozatos változásban hiszek, ezúttal rögvest a mélyvízbe ugrottam, elhatározva, hogy következő hétfőtől húsmentes hetet tartok. Ez nagy lépés volt a részemről: ebédre általában kedvencemet, csirkét fogyasztok, míg a vacsorám állandó eleme a felvágott. 

A húsokat nemcsak ízük, hanem fehérjetartalmuk miatt is fogyasztom, éppen ezért mielőtt belevágtam a kihívásba, egyeztettem egy szakértővel. A magyar ajánlásban az szerepel, minden főétkezés tartalmazzon fehérjét, ami lehet növényi fehérje és tejtermék is, kifejezetten húsra vonatkozó ajánlás viszont nincs, tudtam meg Ecsedi Noémitől, a Dietrend dietetikusától. Ő ezt azzal egészítené ki, hogy minden főétkezésben szerepeljen állati eredetű fehérjeforrás. „Akinek nincs intoleranciája, annak ideálisak lehetnek a tejtermékek, főképp a savanyított tejkészítmények, mint a sajtok és a túró. Ízre ezek hasonlítanak leginkább a húshoz, főzelék mellé például készíthetünk túrófasírtot” – tanácsolja. A szakértő arra is figyelmeztetett, ügyeljek a kalciumbevitelre, ami csökkenhet a hús elhagyásával, ezt szintén valamilyen savanyított tejkészítménnyel lehet pótolni. Akinél nem opció a tehéntej, az növényi italokkal is helyettesítheti azt. Magas fehérjetartalma van emellett a hüvelyeseknek, egyes gabonaalapú készítményeknek is. Noémi szerint ebbe az étrendbe a hal is belefér, én azonban szigorúbban vettem a kérdést, és egy hétre a halat is tiltólistára tettem.

Természetesen a munkához szükség van energiára, így a dietetikus tanácsát szem előtt tartva próbáltam kiválasztani reggelim, ebédem és vacsorám összetevőit. A napot általában gyümölcsökkel, túróval, néha egy bögre tejjel indítom, így a reggelimen nem kellett változtatnom. Vacsorára viszont felvágottat szoktam enni zöldségekkel – előbbit egyik este tojással, másik alkalommal joghurttal helyettesítettem, de nagyon hiányzott mellőle a sonka íze. Harmadnapra más egészséges snacket gondoltam ki, és mogyorót vacsoráztam, két nap viszont péksüteményeket ettem, ami este nyolckor nem biztos, hogy a legjobb döntés.

Ami az ebédet illeti, négy alkalommal otthon voltam ebédidőben, és anyukám nagylelkűen sorsközösséget vállalt velem: egyik nap grízes tésztával, másik nap máglyarakással készült, mindkettő isteni lett. Egyszer franciasalátát készítettem magamnak, és rájöttem, rántott hús, fasírt nélkül is ugyanolyan finom. A leveseknél nem volt szükség újratervezésre, mivel zöldségalapú levesek széles választékát esszük: a héten paradicsom-, karfiol- és borsóleves került az asztalra. 

A hétből három nap, munkába menet viszont Pesten kellett gondoskodnom a vegetáriánus ebédről. Kíváncsi voltam, milyen lehetőségei vannak egy vegetáriánusnak a fővárosban, ezért betértem pár jól frekventált helyen lévő, megfizethető étkezdébe. Egy óbudai önkiszolgáló minden nap speciális menüvel gondol a húst mellőző vendégekre, ottjártamkor vegán spagettit választhattak fő fogásnak. Ez felkeltette az érdeklődésemet, de sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, hús nélkül túl édesnek találtam, valamilyen sajt talán javított volna a helyzeten. A zellerkrémlevesük viszont hibátlan volt, ebből egy második adaggal is lazán meg tudtam volna enni. Egy másik, belvárosi étkezdében cukkinis rizottó volt a hívószó. Habár a cukkini jól hangzott, a rizst nem szeretem, így maradtam a klasszikus rántott sajtnál, amit grillezett zöldségekkel kértem. Ezzel talán sikerült kiegyenlítenem a szénhidrát-fehérje arányt, ami a sok tészta és pékáru miatt igencsak előbbi felé mutatott. Harmadnap egy főzelékeket kínáló helyre ültem be, itt sóskafőzeléket választottam tojással, amit nagyon kedvelek, így ezzel nem volt gond.

A kihívás alatt arra is figyeltem, hogyan reagál a szervezetem a hús megvonására. A teljesítményemben, hangulatomban éreztem némi változást, ám ezt inkább az egyéb teendőimből nyert energiának tudtam be. Félelem nélkül kezdtem meg a hetet, és a tudat, hogy nem a megszokott és szeretett ételeket eszem majd, inkább nyugalommal töltött el. Ahelyett, hogy az aznapi menüt tervezgettem volna, egyéb, fontosabb dolgokra fordítottam figyelmemet.

Úgy terveztem, családomat is bevonom a kihívásba, ők azonban ellenállással fogadták ötletemet, és engem is megpróbáltak lebeszélni róla. Ugyanakkor az anyukám által készített grízes tészta és máglyarakás mindenkinél nagy sikert aratott. A hét végén szülinapi ebédet tartottunk volna, sült csirkével vagy sertéshússal, ami hasonló összejöveteleink elmaradhatatlan fő fogása, erről azonban senki nem akart lemondani, ezért inkább későbbi időpontra toltuk az eseményt. Habár unokatestvérem felajánlotta, hogy nekem külön főz valami mást, a gondolat, hogy (az egyébként szeretett) spenótfőzeléket fogok enni, miközben a többiek tányérján ott sorakoznak a felsorolt finomságok, kissé elkedvetlenített. Ez lett volna az igazi kihívás, de inkább megfutamodtam. 

Ettől az egy esettől eltekintve azonban nem okozott nehézséget a vegetáriánus étrend követése. Aki viszont azt tervezi, örökre száműzi a húst az életéből, annak azt javaslom, alaposan gondolja meg: a húsban minden aminosav megtalálható, amire a szervezetnek szüksége van. Húsfélékből származik a legtöbb vasbevitelünk, továbbá a B12 vitamint csak állati eredetű élelmiszerekből tudjuk fedezni. Megvonásának kevésbé látványos, de komoly következményei lehetnek. „A fehérjehiány az izomépülés vagy a bőr fehérjéinek károsodásában mutatkozhat meg, és nehéz észrevenni, míg a B12 hiány idegrendszeri tüneteket okoz, és általában más vitaminok hiányára gyanakszanak” – figyelmeztetett a dietetikus. Szintén gyakori probléma a vashiány, ezt azonban egy egyszerű laborvizsgálat is kimutathatja. Éppen ezért a döntés előtt érdemes lehet alaposan utánajárni a kérdésnek, akár dietetikussal is konzultálni, hogy mivel pótolhatóak a húsfogyasztással bevitt fehérjék, vitaminok, és hogy állíthatunk össze egy tápanyagokban gazdag étrendet, amivel elkerülhetőek a hiánybetegségek.

Én maradok a hús híve, ez az egy hét viszont arra mindenképpen jó volt, hogy megmutassa, van élet a csirkemellen túl is, és talán a későbbiekben is beiktatok majd egy-egy húsmentes napot. A környezetvédelemre pedig igyekszem az élet más területein jobban odafigyelni – már érik egy ruhavásárlás-mentes hónap.

Fekete Fanni

Fotók: Pexels