Fenntarthatóság

  • környezetvédelem , klímaváltozás , műanyag , kőolaj

  • 2020-05-05

Az éltető olaj

Sokan nem gondolunk bele, mennyire össze vagyunk kapcsolódva az olajjal. Mélyen legbelül azonban tudjuk, hogy habár függünk tőle, használatával a saját vesztünkbe rohanunk.

A kőolaj elhalt és nagy nyomáson összepréselődött állati, valamint növényi részekből alakult ki évmilliók alatt, és manapság az egyik leghatékonyabb, legsokoldalúbb nyersanyag, valamint energiahordozó (a fosszilis energia mintegy 39%-át teszi ki). „Amellett, hogy az anyagok káprázatos sokaságává alakíthatjuk át, gyakorlatilag egy egész életmódot alapoztunk rá, hiszen nem csupán településeinket, üzleti modelljeinket, közlekedésünket, hanem a gazdasági növekedést is függővé tettük általa” – mondja Rob Hopkins klímaaktivista író. A legtöbben nem vagyunk vele tisztában, hol és milyen szerepet játszik a kőolaj a mindennapokban. Azt tudjuk, hogy benzin nélkül nem vezethetnénk személyautóinkat, nem használhatnánk tömegközlekedési eszközeinket, de külföldi utazásaink, nyaralásaink sem valósulhatnának meg, ha nem lenne adott az üzemanyag. Ugyanakkor ennek az energiaforrásnak köszönhetően tárult ki a mindenki előtt elérhető áron vásárolható termékek tárháza és azok globális méretű szállítása. Így van lehetőségünk egzotikus déligyümölcsök fogyasztására is, azonban az ipari mennyiségű élelmiszerek termesztéséhez szükséges műtrágya vagy a locsolórendszerek sem léteznének kőolaj nélkül. 

Érdemes körbenézni akár saját otthonunkban is, feltérképezni, mi minden tartalmaz műanyagot, mivel az effajta tárgyak előállításához is kőolajszármazékokat használnak fel. A lista e termékekről végtelen lenne, és java részükről még csak nem is feltételeznénk, hogy ez a bizonyos hozzávaló szükséges a megalkotásukhoz. Így aztán a gyógyszerek, kozmetikai termékek, elektronikai eszközök vagy a ruházat úgy váltak mindennapos használati tárggyá, hogy észre sem vettük. 

Azonban mint természeti erőforrásra, nem lehet rá úgy tekinteni, mely örökkön-örökké szolgálatunkban marad. Tudósok már hosszú évtizedek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, vajon meddig tart ki a kőolajkészlet, így a lelőhelyekből, tartalmukból, valamint a fogyasztás mértékéből kalkulálva a Worldometer számlálója például kevesebb mint 50 évet mutat

Ez a szám rémisztő lehet, hiszen így, erre az életmódra alapozva a következő nemzedékek megsínylik mindazon javak hiányát, melyek oly egyszerűvé tették életünket. 

Fotó: Greenpeace

Azonban ha a mérleg másik oldalát nézzük, és egy kicsit elrugaszkodunk attól a félelemtől, hogy jólétünk alábbhagy, érdemes figyelembe venni, milyen káros következményei lehetnek a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának. Az olaj, a szén és a földgáz, melyek több mint 150 éve játszanak meghatározó szerepet az energiatermelésben, és tették lehetővé az ipari forradalom, valamint az azt követő technológiai és gazdasági újításokat, vezetnek a ma már sokakat foglalkoztató és aggasztó globális felmelegedéshez. Ugyanis az ehhez vezető üvegházhatású gázok keletkezéséért legalább 50%-ban az e három vegyület égésekor felszabaduló szén-dioxid felel.

A The Guardian összeállított egy listát, mely a világ 20 legkörnyezetszennyezőbb olajvállalatait sorolja fel, és állításuk szerint ők felelnek a teljes szén-dioxid kibocsátás 35%-áért. „Az éghajlati válság legnagyobb tragédiája az, hogy 7,5 milliárd embernek kell megfizetnie az árát annak, hogy pár tucat szennyező, érdekkel rendelkező vállalat továbbra is rekordnagyságú profitban részesüljön. Politikai rendszerünk kudarca, hogy ezt engedtük megtörténni.” – írja a The Guardian.

A 2015-ös párizsi klímacsúcs résztvevői azonban komoly erőfeszítéseket tettek meg a jövőnk érdekében. Közel 195 ország fogadta el, illetve írta alá azt az egyezményt, melynek értelmében a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt próbálják tartani, és folytatják az arra irányuló intézkedéseket, hogy a felmelegedés „csak” 1,5 fokos legyen.

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok, főként az ipari létesítményekből és erőművekből távozó szén-dioxid kibocsátását 20%-kal csökkentik, ugyanakkor a megújuló energiák használatát és az energiahatékonyság fokozását is 20-20%-kal növelnék. 

A megállapodásban kezdetben részt vett a világ két legnagyobb szén-dioxid kibocsátó országa, Kína, illetve az USA is, azonban Donald Trump az amerikai állampolgárok munkáját féltve lépett ki, Kína pedig szimplán nem tartotta be a feltételeket, és még tovább is növelte a káros gázok kibocsátását az utóbbi években. 

A kőolaj mindeközben rohamosan fogy, ha már nem találnak többet, nem is tudják felhasználni – gondolnánk mi. Azonban a valóság az, hogy a nagyvállalatok profitigénye túllép minden józan emberi gondolaton, ezért a „rohamosan fogy” kifejezés valóban „keressünk még”-et jelent. Ezt bizonyítja az is, hogy három elképesztően nagy vagyonnal rendelkező cég, amelyek nem mellesleg nagy hangsúlyt fektetnek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésre, szerződést kötött a legnagyobb olajvállalatokkal. A Google, az Amazon és a Microsoft e megállapodások értelmében a mesterséges intelligencia fejlesztésével segítenék az eddig feltérképezetlen földalatti olaj- és gázlelőhelyek felkutatását, valamint a nyersanyag feldolgozását – írja a Gizmodo.

A manapság egyre inkább elterjedt, megújuló energiával működő termékek, így az elektromos autók, napelemek és szélturbinák komoly bevételkiesést jelentenek az olajvállalatoknak, így a velük való harc az olcsó üzemanyagár formájában gyakorlatilag elengedhetetlen. 



Fotó: HáziPatika

De mégis mit tehetünk mi?

Rob Hopkins az energiacsökkentést a globális termelésből táplálkozó fogyasztói társadalom kisebb kommunákká való átalakulásában látja, hiszen a magunknak megtermelt, elkészített termékekkel elkerüljük az ipari mennyiségű előállítással, csomagolással, szállítással járó mérgesgáz-kibocsátást.  

Ha azonban erre még nincs is mód mindenhol, van egy-két dolog, melyek az egyént tudatosabb fogyasztóvá tehetik.

Érdemes élelmiszervásárláskor tanulmányozni a terméket, hogy honnan származik. Azáltal, hogy hazait fogyasztunk, nem csupán a magyar termelőket támogatjuk, de a külföldről behozott áruk szállítása során kitermelt üvegházhatású gázok ellen is felléphetünk. 

Sokan rákényszerülnek, de az autóhasználat elhagyása és a tömegközlekedési eszközök használata nagyban hozzájárul ökológiai lábnyomunk méretének csökkentéséhez. 

Érdemes az eldobható műanyag helyett az újrahasználható tárolókat és üvegeket előnyben részesíteni, és lebomló termékeket vásárolni, hiszen nemcsak hosszú távú, tovább tartó befektetést köthetünk, de a szemetesünk is később telik meg. 

Ma már a világ minden tájáról beszerezhetünk bármit, amit szeretnénk, azonban egy, a Távol-Keletről rendelt, olcsónak tűnő termék hatalmas utat tesz meg, melynek a bolygónk látja kárát.  

A környezettudatos életmódra váltás sok apró lépésből áll, ezért fontos, hogy mindig csak a következőt tartsuk szem előtt. Nézzünk utána, hogy lakhelyünk milyen újrahasznosítási programmal rendelkezik, ha pedig már tudjuk, kezdjük el szelektíven gyűjteni a szemetet. Ha ezeket már mind megtettük, próbáljuk meg csökkenteni a háztartásunkban termelődő hulladékot. Mindig örüljünk az apró sikereinknek, és ne felejtsük el, ez egy hosszú út. De a lényeg, hogy ráléptünk!

Molnár Maja

Kiemelt fotó: Freepik