Fenntarthatóság

  • divat , környezetvédelem

  • 2019-11-22

A gyűjtögetéstől a tudatosságig – út a fenntartható divat felé

„Kicsit nagy, de majd otthon beveszek belőle” – sokszor vettem ezzel a felkiáltással olyan ruhákat, amiket aztán sosem alakítottam át otthon. Ezek a végül értelmetlen vásárlások nekem csak kidobott pénzbe, a környezetnek viszont jóval többe kerültek.

A fast fashion termékek jellemzője, hogy könnyen elérhetőek, olcsók, és a tervezéstől a darabok boltokba kerüléséig csak 14–21 nap telik el. Ennek következtében a vásárlók folyamatosan új termékekkel, trendekkel találkoznak, így a már meglévő ruháikat nem addig használják, ameddig azok hordható állapotban vannak, hanem addig, amíg a boltban nem jön szembe egy hasonló funkciót ellátó, de divatosabb, újabb darab. A fast fashion termékek egyre népszerűbbek, ezt tükrözik a statisztikák is: 2005-ben a magyar lakosság a GDP 1,9%-át, 2017-ben pedig 3,8%-át költötte ruházati termékekre, a növekedés pedig jellemző tendenciaként mutatkozik az egész világon.

Ez nem csupán azért probléma, mert nem férünk el a szekrényekben a sok kihasználatlan ruhától, hanem azért is, mert a ruhák előállítása rengeteg vizet, fosszilis üzemanyagot igényel, valamint hozzájárul az üvegházhatáshoz is, és a hulladéktermelésben is nagy szerepe van. Manapság a legtöbb ruha poliészterből készül, ami, mivel a műanyag egy fajtája, nem bomlik le természetes módon, vagyis jelenleg a világon valaha előállított összes poliészter megtalálható még a földön. 

A mikroplasztika (apró, szabad szemmel nem látható műanyagrészecskék) tengerbe kerülésében is szerepe van a poliészternek: mikor ruháinkat mossuk, a felszabaduló apró műanyagrészecskék a mosóvízbe kerülnek, így később a csatornán keresztül valamelyik folyóban, tengerben, majd óceánban kötnek ki.

Hogyan kezdődhet a változás?

Természetesen miután szembesültem ezekkel az adatokkal, még beteges leárazás-látogatóként is szomorúan kellett végignéznem a szekrényben lógó százmillió ruhán: amellett, hogy jó, ha a meglévő ruháim 10%-át hordom a „meggondolatlan vásárló” mintapéldányaként, a kis hóbortommal nagyban hozzájárultam a környezetszennyezéshez is. Mikor utánaolvastam, hogy a „csak akkor veszem meg, ha feltétlenül szükséges” elven kívül mit lehet tenni az elmúlt évek kabátgyűjtögetésének kompenzálásaképp, a tudatosság különböző formáival találkoztam. 

Az első lépcsőfok a fenntarthatóság témakörének mélyebb megismerése. Ebben segítségünkre lehet a BBC-n futó „Fashion Fix” podcastként is elérhető rádióműsor, amelyben Charli Howard volt modell beszélget vendégeivel a divatipar káros hatásairól és azok lehetséges kivédéséről. 

Hasznos olvasmányokat találhatunk továbbá a Greenpeace "Detox my Fashion" kezdeményezésének oldalán is. A projekt célja, hogy a világmárkák környezetterhelő működésére hívják fel a figyelmet, a nyilvánosságra helyezett nyomásgyakorlással pedig változást érjenek el. A 2011 óta futó kampány eredménye, hogy az Adidas, a Zara és a Tesco F&F ruhái is etikusabban készülnek. Érdemes követni az oldalukat, hiszen rengeteg aktuális problémára világítanak rá cikkeikben.

Mit tehetünk mi? | Fotó: Nick de Partee, UnsplashMit tehetünk mi? | Fotó: Nick de Partee, Unsplash

Pozitív meglepetés, hogy Magyarországon is nem egy lehetőség van a már meglévő, felesleges ruhák újrahasznosítására, vagy éppen új (de nem fast fashion) ruhák beszerzésére. A következőkben néhány hasznos alternatívát gyűjtöttem össze:

1. Vásároljunk tudatosabban
Érdemes vásárlás előtt utánanézni, hogy kedvenc ruhamárkáink milyen környezettudatossági besorolást kaptak (erre jó lehet a rankabrand.org), és ez alapján eldönteni, hova menjünk vásárolni. 

Hasznos figyelembe venni, hogy a poliészterhez képest az alábbi anyagok előállítása kevésbé káros a környezetre: vászon, gyapjú, selyem. Az ezekből az anyagokból készült ruhák gyakran drágábbak, viszont több szezont is kibírnak szakadás és lyukak nélkül. 

2. A felesleges ruhák értékesítése
A leárazáson kihagyhatatlan ajánlatnak tűnő, soha nem hordott ruháktól való megszabadulás egyik jó módja azok eladása. Van, aki ezt garázs- vagy gardróbvásár keretein belül intézi pár barátnővel karöltve (pl. gardrobkozossegivasar.hu), és van, aki a közösségi média ilyen célra létrehozott csoportjaiban árusít.

Hasznunkra lehet a Remix nemzetközi ruha-újrahasznosító cég, ahol kisebb hibák miatt kiselejtezett vagy megmaradt árukat lehet az eredeti árnál jóval olcsóbban beszerezni, így azok nem válnak automatikusan hulladékká. A portfólió idővel bővült: a regisztrált tagok elküldhetik a központjába a nem használt ruhákat, amit a felületen értékesítenek – a beküldő pedig eldöntheti, hogy előre kalkulált árat szeretne kapni a ruháért, vagy részesedését az eladás után kapja meg.

3. Új helyett újrahasznosított
Az őszi bevásárlásomat kivételesen nem plázáról plázára, hanem használtruhaboltról használtruhaboltra járva intéztem el. Nem lepett meg, hogy rengeteg egyedi darabot szereztem be 1000 Ft alatt, az viszont igen, hogy drága brandek darabjait is pár ezer forintért tudtam megvásárolni. Így az egész őszi ruhatáram kevesebbe került, mint tavaly egy kabátom. Budapesten szerencsére a vintage stílustól kezdve (Humana) a mai divatú darabokig (Háda, Cream) mindent megtalálhatunk. 

4. A varrás öröme
Budapesten egyre több workshop szerveződik a fenntarthatóság jegyében: izgalmas képzéseket találhatunk például a Pink Póniló kreatív stúdióban. Lehetőségünk van megtanulni szoknyát vagy kimonót varrni, esetleg egyedi pulcsit kötni. A workshopok előnye, hogy nem csak új ruhadarabbal, hanem életre szóló képességekkel is gazdagodhatunk.

Kiemelt fotó: Becca McHaffie, Unsplash

Veres Renáta