zaklatás , bullying , Instagram , internet
2019-11-25
Zaklatás az Instagramon, avagy az interneten nem lehet elbújni
A gyerekek és a tinédzserek között nem újkeletű dolog egymás piszkálása, a beszólogatás, ami rosszabb esetben zaklatássá is fajulhat. De mi van akkor, ha ez a – bullyingnak is nevezett – jelenség átkerül a virtuális térbe, a közösségi médiába?
A közösségi média ma már átszövi szinte az összes korosztály mindennapjait, de különbségek mutatkoznak abban, hogy ki melyik felületen van jelen, hol aktívabb, milyen alkalmazásokat használ a kapcsolattartásra, fotómegosztásra, szórakozásra. Míg a Facebook elsősorban az X és az Y generáció, vagyis az 1994 előtt születettek felülete, a ma fiataljai inkább az Instagramot részesítik előnyben. Arra, hogy miért is alakulhatott ez így, az applikáció szülői útmutatója ezt a választ adja: „A fiatalok szeretik a médiát, szívesen osztanak meg tartalmat, élnek közösségi életet az okostelefonjukon, az Instagramon pedig ezt egyszerűen és látványosan tehetik. A tinik szeretnek fotózni és videózni, fényképeket szerkeszteni, megosztani és megjegyzéseket fűzni hozzájuk.” Amíg fotószerkesztésre, megosztásra használják, addig minden a legnagyobb rendben van, ám a legtöbb ember tisztában van vele, hogy ez koránt sincs így.
A gyerekek és tinédzserek közt szinte mindennapos a másik zrikálása, hol enyhébb, hol pedig durvább módokon. A felnőttek, beleértve a tanárokat és a szülőket is, legtöbbször legyintenek, hiszen ez a kamasz évek „velejárója”, és „majd megedződnek”, a zaklatók pedig „előbb-utóbb abbahagyják” a bántalmazást. Azonban, ha ez az ártatlannak tűnő, ám esetenként igen súlyos következményekkel járó piszkálás átkerül az internetre, nagyobb baj is lehet belőle, mint az iskolában egy folyosói lökdösődés. Az online térben ugyanis sokakat felbátorít az anonimitás, és ez olyan reakciókat eredményezhet, amelyek az interneten kívül nem történnének meg.
Miben más a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás?
A közösségi felületeken, így az Instagramon is megjelenő cyberbullying egyrészt abban tér el a szemtől szembeni zaklatástól, hogy nem kell hozzá közvetlen kontaktus, a zaklatónak még az arcát sem kell felvállalnia ahhoz, hogy bántson másokat. Emiatt sokkal félelmetesebb is tud lenni, mert a célpont nem tudja, hogy ki a támadója. Másrészt az internetnek hála gyorsabban tud terjedni és eszkalálódni hagyományos társánál, így sokkal nehezebben kontrollálható. Egy bizonyos kor fölött az ember helyén tudja kezelni ezeket a helyzeteket, viszont ez a kiskorúakra és a fiatalkorúakra kevésbé igaz, így ők igencsak veszélyeztetettek és kiszolgáltatottak ebből a szempontból. Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet igazgatója így beszélt erről a problémáról: „Én a múltkor a neten találkoztam egy olyan képpel, amelyen gyerekek ábrázolták, miként látják a cyberbullyingot, a kiberzaklatást. Felvágott ereket mutattak, ahogyan abból szavak csöpögnek ki vér helyett: azok a sértő szavak, amelyek maradandó sebeket okoznak önérzetükön és a társas világ iránti bizalmukon.”
Fotó: Pixabay
Justin Patchin 2019 júliusában megjelent kutatása szerint az USA-ban a 12 és 17 év közötti fiatalok 37 százaléka tapasztalt már online zaklatást, 30 százalékuk pedig egynél több alkalomról számolt be. A Pew Research Center két évvel ezelőtti kutatása pedig hat kategóriába sorolta a cyberbullying jelenségét: gúnynevek, hamis pletykák terjesztése, kéretlen intim fotók, folyamatos ellenőrzés és kérdezgetés, fizikai fenyegetés, illetve a saját intim fotóik nyilvánosságra kerülése. Ezek közül már legalább egyet el kellett szenvednie a megkérdezett tinik 59 százalékának. Az Annual Bullying Survey 2017-es kiadása szerint pedig az összes online platform közül az Instagram az, ahol a leggyakrabban előfordul a zaklatás, a kérdezettek 42 százaléka ugyanis itt tapasztalta az őket ért szekálást.
Nem kérdés tehát, hogy a probléma valós, és elképesztő méreteket öltött az évek során.
Mi történik az Instagramon?
Ha internetes zaklatásról van szó, első körben mindenkinek a képek alatti gúnyos, bántó kommentek ugranak be, amiket szerencsére könnyen lehet jelenteni az applikáció kezelői számára. A gond a többivel van, hiszen a hozzászólásokon kívül sajnos az Instagram eszközeinek széles tárháza áll a zaklatók rendelkezésére.
Természetesen van lehetőség a kéretlen illető letiltására, ám neki egy percébe kerül újabb felhasználói fiókot létrehozni, és arról folytatni a tevékenységet. Néha nem hozzászólás, hanem privát üzenetek vagy egy egész profil formájában érkezik a támadás, amely kizárólag a kiszemelt lány vagy fiú lejáratásával kapcsolatos képekből és huszonnégy óráig látható Instagram-történetekből áll. Utóbbit pontosan a korlátozott időtartam miatt használják előszeretettel, hiszen az alkalmazás moderátorai nem mindig reagálnak egy nap alatt a kéretlen tartalomra vonatkozó bejelentésre, és mire megteszik azt, már nem elérhető számukra – így elmarad a fiók megbüntetése, eltávolítása. Továbbá a privát üzenetváltásokat magánjellegük miatt nem ellenőrizhetik a moderátorok, így azok sem lesznek bizonyító erejűek egy-egy zaklatási esetben.
Fontos megemlíteni, hogy a Facebooktól eltérően az Instagramon nem kétirányú ismeretségek kötik össze a felhasználókat. Amennyiben egy fiók nyilvános, lehet valakit anélkül követni (így figyelemmel kísérni a bejegyzéseit), hogy ő ezt viszonozná. Ezért alakult úgy, hogy a követők számával mérik az ismertséget, népszerűséget az alkalmazásban. Ez azért lényeges, mert arra is volt példa, hogy egy több tízezres táborral rendelkező oldal irányítását vette át egy zaklató, és kezdett el ott áldozatáról posztolni. Gondoljunk bele, milyen félelmetes ugrás ez: előtte csak mondjuk az iskolatársak látták a bejegyzéseket, most hirtelen egy kisvárosnyi idegenhez is eljutnak a becsmérlő szavak, képek.
Azonban bármennyire is súlyos egy-egy helyzet, sokszor fel sem merül az áldozat részéről a felhasználói fiókjának törlése, mert azzal a barátaival való kapcsolattartástól is megfosztaná magát, és emellett lehet, hogy folytatódna a zaklatás, csak ő már nem látná.
Fotó: Pixabay
Hogyan segít a szülőknek az applikáció?
A szülők bármit megtennének azért, hogy megvédjék gyermeküket a lehető legtöbb ártalmas, bántó, negatív dologtól. Ide tartozik természetesen az online zaklatás is. Azonban ha a piszkálás nem nyilvános kommentek formájában érkezik, akkor nagyon kicsi az esély arra, hogy a szülő tudomására jusson. Itt kell, hogy képbe jöjjenek az alkalmazás készítői, moderátorai, hiszen elsősorban az ő felelősségük az ilyen helyzetek megelőzése.
A szülői útmutató felsorolja az öt legfontosabb tudnivalót az Instagramról. Ezen kívül felhívják a figyelmet a személyes adatok védelmére és a felelős megosztás fontosságára, tanácsokkal látják el a felhasználót arról, hogy mit tehet, ha zaklatják.
Megnézve az útmutatót azt láthatjuk, hogy a felületre való regisztráció korhatára 13 év, mivel azonban csak egy e-mail cím és egy jelszó kell ehhez, könnyen ki lehet játszani a rendszert. Az útmutató szerint „az Instagram biztonságossága sokkal inkább a használat módján múlik, mint a felhasználó életkorán. Ha az Instagram értesítést kap 13. életévét még be nem töltött felhasználóról, és ezt megalapozottnak találja, törli a korhatár alatti felhasználó fiókját.”
Összefoglalva tehát prevenciós törekvések figyelhetők meg a dokumentumban, már ami a felhasználók viselkedését illeti. Ez jó irány, azonban magával a zaklatással szemben kevesebb eszköze van az Instagramnak, ott csak utólagos korrekció (például megjelölés eltávolítása, személyek letiltása, problémás bejegyzések jelentése) jöhet szóba, ami sok esetben már késő is lehet.
Mit tehet a szülő valójában?
A szülői útmutató szerint „a tiltásnál mindenképpen jobb a megfontolt használat engedélyezése”. A felelős internethasználatra való tanítás, a sok beszélgetés és az ehhez kapcsolódó bizalom kiépítése a gyerekeknél nemcsak az Instagramhoz, hanem az egész világhálóhoz való hozzáállásukat formálhatja. Sajnos képtelenség nullára csökkenteni annak az esélyét, hogy a gyermeket kipécézze magának egy-egy zaklató, de azon lehet dolgozni, hogy a gyermek rögtön a szüleihez forduljon, valamint hogy ne okozzon számára maradandó lelki sérüléseket az eset.
Kiemelt fotó: Boudewijn Huysmans, Unsplash
Tuza Dorottya