Gyermekvédelem

  • kórházban , gyerekként kórházban , iskola

  • 2020-01-21

Gyógyulva tanulni, tanulva gyógyítani – a KórházSuli Alapítvány

Tavaly április elején a Bridge Budapest Egyesület azokat a szervezeteket díjazta, amelyeknek a profilja a gyerekek fejlesztése és jövőre való felkészítése. Bemutatjuk az Esély kategória győztesét, a KórházSuli Alapítványt.

Kell a támogatás

Az alapítvány az oktatásból tartósan kimaradó diákok felzárkóztatását és szociális közegbe való visszailleszkedését segíti a kórházi tartózkodás és az otthon töltött idő alatt. A KórházSulit Tóthné Almássy Mónika hozta létre, aki 15 évig dolgozott kórházpedagógusként az onkológiai osztályon, és ez idő alatt ismerte fel, hogy a beteg gyerekek nem kapnak kellő támogatást ahhoz, hogy a gyógyulást követően reintegrálódjanak korábbi szociális közegükbe, és felzárkózzanak osztálytársaikhoz. Eleinte két alapítótársa segítette munkáját: Berczelédi Réka gimnáziumi tanár, és Prievara Tibor, aki az elektronikus tanulási módszerek kutatójaként vállal fontos szerepet a tanagyag megalkotásában. Ahhoz azonban, hogy a tananyagot át is adhassák a gyógyuló diákoknak, illetve a program egészének megvalósuláshoz jelentős mértékben hozzájárul a kortárs önkéntes segítők munkája, akik egyedi képzési rendszer keretein belül nyújtanak segítséget. Ők oktatják ugyanis azokat a diákokat, akiknek a szüleitől erre felkérés érkezik, illetve akikhez el tudnak jutni a program révén. Az oktatás a gyerekek otthonában, iskolai keretek között és a kórházakban zajlik – ezzel tehermentesítve az anyaiskolát – immár hatodik éve.

Hogyan lehet tanulni gyógyulás közben?

Az egyedi képzési rendszer a program első alappillérét jelenti, ugyanis a középiskolai szaktanárok, egyetemista diákok személyre szabott, interaktív és online tanagyagot állítanak össze a gyógyulóknak.

A második pillér a személyes mentorálás, aminek értéke abban rejlik, hogy ezt a tananyagot kortársak, képzett segítők közvetítik az egyéni szempontokat és helyzetet figyelembe véve. Tóthné Almássy Mónika hangsúlyozza, hogy nem csupán azzal a veszteséggel kell számolni, amelyet a diáktársaktól való lemaradás jelent – tehát nemcsak a tananyaggal való lemaradással –, hanem az olyan pszichológiai és szociális tényezőkkel is, amelyeket a közösségből való kimaradás hoz létre. A kirekesztettség és elszigetelődés idővel mentális bezárkózással is párosulhat, így motiválatlanná válhat a diák, főleg, ha emellett fájdalommal kell együtt élnie.

A harmadik pillér a közösségépítés, az a híd, amelyet a közös interakciók és élmények átélése és a közös alkotás hoz létre. Ilyen programok – koncertek, táborok, kiállítások – során ugyanis lehetőség van a még közvetlenebb kapcsolat kialakítására és elmélyítésére a segítők és segítettek között.

Mindenki nyer

Nemcsak a lábadozó fiatalok, hanem az egészséges önkéntesek is nyernek a program által; mégpedig olyan tapasztalatokat és készségeket, amelyek révén szociális érzékenységük is fejlődik, hiszen kreativitásuk és az ő szellemi tőkéjük, felhalmozott tudásuk hiányában a program nem lenne működőképes.

Az alapítvány célja az is, hogy a gyerek mellett a szülőket és tanárokat is felkészítsék a kimaradás utáni visszatérésre. Mivel a gyerekek digitális környezetben tanulnak, fontos, hogy a tanárok is digitálisan felkészülten várják a diákokat. Ehhez a KórházSuli díjmentesen vállalja az integrációban közreműködők digitális képzését.

A gyógyuló gyerekek egyéni igényeihez és élethelyzetéhez alkalmazkodó tanítási forma nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen lehetőségek váljanak elérhetővé, és ilyen perspektíva nyíljon meg a hosszabb ideig betegeskedő fiatalok számára. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az önkéntesek pozitív hozzáállása, lendülete és segíteni akarása.

Zarnóczi Nóra