Az utóbbi években eljutottunk oda, hogy menő lett tudatosan, környezetünkre odafigyelve vásárolni, azonban ez nem mindig egyszerű – könnyen áldozatául eshetünk ugyanis a cégek greenwashing tevékenységének.
TovábbSzilvivel néhány éve találkoztunk először, ekkor mesélt egy budapesti női muszlim közösségről, amelynek a tagja. Most a hívővé válásának folyamatáról, muszlim házasságról, emberségről, a külvilág reakcióiról és a belső megélésről beszélgettünk.
TovábbNincs két teljesen egyforma család, hiszen minden családot különféle tulajdonságú, különleges emberek alkotnak. Akkor pedig ugyanolyan bánásmódnak és jogoknak kellene megilletnie őket. Interjú Dudits Lucával, a Háttér Társaság kommunikációs munkatársával.
TovábbA családon és párkapcsolaton belüli bántalmazás nem magánügy, hanem világszerte számtalan helyen előforduló súlyos, emberi jogi probléma. A nemzetközi 16 Akciónap kampány célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása.
TovábbJelenlegi életstílusunk alapján 1,6 Földre lenne szükségünk – pedig csak egy van. A Messzelátó Egyesület két tagjával, Kocsis Dórával és Udvarnoki Tündével beszélgettünk az ökológiai lábnyomról és a világjárvány fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól.
Tovább„Az a kiindulópont, hogy a gyerekeket senki ne világosítsa fel” – vallják a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Yelon programjának képviselői, Nagy Viktória és Varga Aida, akikkel a jó szexedukáció fontosságáról beszélgettünk.
TovábbÉtelpazarlás és környezetszennyezés – két 21. századi probléma, amire a Munch.hu csapata komplex megoldást kínál az ételmentésen keresztül. Széles kínálatukból bárki kedve szerint válogathat, legyen az illető gasztroőrült vagy ételérzékeny.
TovábbTényleg ezen a szakon szeretnél tanulni? Komolyan ez a munkád? Gyakran szembesülnek ezekkel a kérdésekkel azok a nők, akik „férfias” szakmát választanak. Megnéztük, milyen a nemek aránya a mérnöki, építészeti és tudományos szférában.
TovábbNagy eredménynek számít a tudatos vásárlás terjedése kapcsán, hogy egyre kevesebb embernek kell már bemutatni, mit is takar a zero waste bolt fogalma. Cikkünkben kedvenc budapesti csomagolásmentes üzleteinket szedtük össze, egy budaörsi ráadással.
TovábbRutai Lili szabadúszó újságíró, a Vénusz Projekt című podcast egyik alapítója, jelenleg egyetemi hallgatóként él Angliában. A feminizmusról, az azzal kapcsolatos globális problémákról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk vele.
TovábbMagyarországon egy meleg párnak közösen nincs lehetősége az örökbefogadásra, csak egyedülálló szülőként. István és Tamás nyolc évig tartó kalandos út után, nyílt örökbefogadással kaphatták meg akkor újszülött, de ma már kilenc hónapos ikerpárjukat.
TovábbMilyen (nem)tudásra épít a hajléktalanokat sújtó társadalmi undor? Miért bünteti a törvény az utcán élőket? Ilyen kérdéseket feszeget a most következő három dokumentumfilm. Kész válaszokat nem, de történeteket, amelyeken gondolkodhatunk, adnak.
TovábbMindenki hallott az Európát érintő menekültválságról, azonban vannak olyan résztvevői is ennek a krízishelyzetnek, akiktől jóval kisebb mértékben volt hangos a sajtó: a gyerekek. A Migration Aid vezetőjével róluk beszélgettünk.
TovábbAz Utcajogász Egyesület munkáját Murányi László koordinátor szemszögéből egy korábbi cikkünkben ismertettük. Most az egyik önkéntes jogász mesél a szervezetről és a személyes ügyfélfogadás szüneteléséről. Dr. Takács Ádámmal beszélgettünk.
TovábbA családon belüli erőszak folyamatosan jelenlévő probléma a társadalmunkban, amely sokszor gyermekáldozatot követel. Erről és az Isztambuli Egyezményről a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászával, dr. Varga Feliciával beszélgettünk.
TovábbA Heti Betevő közel 7 éve oszt minőségi meleg ételt rászorulóknak – napjainkban már 5 helyszínen az országban. Csermák Zsuzsával, a kezdetek óta segítő, jelenleg a 8. kerületben tevékenykedő önkéntessel beszélgettem.
TovábbSemmilyen politika, ideológia vagy vallás nem kérdőjelezi meg, a világ alkotmányainak kikezdhetetlen része, az ENSZ közgyűlése tízévnyi előkészítés után fogadta el az egyezményét – de mik azok a gyermekjogok, és miért kiemelten fontos beszélni róluk?
TovábbA Down Alapítvány gondozóházai családias környezetben szállást, egészségügyi és mentálhigiénés ellátást, szabadidős programokat és sok esetben munkavégzési lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek. A Zágrábi utcai Gondozóházban jártunk.
TovábbA Magyar Máltai Szeretetszolgálat által létrehozott és üzemeltetett gyermekházaknak az a céljuk, hogy a leghátrányosabb helyzetbe születő gyermekeknek is biztosítva legyenek a megfelelő fejlődésükhöz szükséges körülmények az életük kezdetén.
TovábbÉrezhető trend lett hazánkban is, hogy háztartásaink egyre környezettudatosabbak; igyekszünk takarékoskodni az energiával, szelektíven gyűjtjük a szemetet, előnyben részesítjük a zöld megoldásokat. Érdemes ilyen nézőpontból rápillantani a kertünkre is!
TovábbMilyen nehézségekbe ütközik a távoktatás egy sérült gyermekeket integráló intézményben? A választ a Gyermekek Házában, egy 30 éve működő alternatív iskolában találtuk meg, mialatt Lányi Mariettával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.
TovábbA tudatos bőrápolás nemcsak trenddé, hanem hitvallássá vált a magyar vásárlók körében. A korábban alternatív életmódnak tartott veganizmus hatására a modern szépségápolási ipar kulcsszavai az újrahasznosítás, az ökológia és a biológiailag lebomló lettek.
TovábbAz SOS Gyermekfalvak szerint a nevelőszülőség hiányszakma. Szilvási Léna minőségirányítási igazgatóval beszélgettünk arról, kik választják a nevelőszülőséget, milyen körülmények közül kerülnek a gyerekek hozzájuk, és hogyan segítenek ők a folyamatban.
TovábbTizenötödik születésnapját ünnepli a Lea Otthon, amely egyike azon kevés hazai gyermekvédelmi intézményeknek, amelyeknek címe az itt lakók védelme érdekében nem nyilvános. Az intézmény vezetőjével, Varga-Hegyi Eszterrel telefonon beszélgettünk.
TovábbHogyan segíthetsz egy kórházban lévő beteg gyereknek, ha nem vagy orvos? Például úgy, ha felvidítod, barátkozol és játszol vele, esetleg tanítasz neki valamit – ezt teszik az Amigók is. A megálmodó Amigóval, Forgács-Fábián Sárával beszélgettünk.
TovábbBudapesten és vidéken létezik néhány olyan kávézó és étterem, ahol megváltozott munkaképességűeknek biztosítanak állást. Ha ellátogatunk ezekre a helyekre, akkor nemcsak az ott dolgozó fogyatékossággal élők, hanem munkához való joguk mellett is kiállunk.
TovábbHazánkban legutóbb 1944-ben maradtak el ballagások – idén hasonló volt a helyzet. Ez is jól mutatja, mennyire ismeretlen, kiszámíthatatlan időszak volt ez. A félelem és a bizonytalanság válogatás nélkül utat talált magának. Mindannyiunkban.
TovábbA koronavírus-járvány a hajléktalan embereket kiemelten érinti. Helyzetükből kifolyólag az otthon maradás számukra nem opció, így az esetükben a távolságtartás és a fokozott óvatosság lehet a megoldás a vírus megelőzése érdekében.
Tovább„A mozgás öröme mindenkié” – hirdeti a Suhanj! Alapítvány, amely úszó- és futóedzésein 2010 óta várja sérült és fogyatékossággal élő társainkat, sőt az önkéntesek elkísérik őket a versenyekre is.
TovábbOrvosigazgató, gyermekgyógyász, és nemzetközileg ismert mozgás- és koordinációfejlesztő módszerek fűződnek a nevéhez. Négy gyermek édesanyja, több ezer gyermek csodatevője. Dr. Schultheisz Judittal, a Gézengúz Alapítvány megálmodójával beszélgettünk.
TovábbEgy új hobbi és a közvetlen kapcsolat az autizmussal nyitotta meg a Kockacsoki kapuit. A csokimanufaktúra és közösségi tér autistákkal foglalkozik, és autistákat foglalkoztat. Dénes Ákossal, a Kockacsoki alapítójával beszélgettünk.
TovábbMi miatt érezheti egy gyerek azt, hogy értéktelen? Hogy bármit tesz, csak hibázni fog? Mi formálja át egy gyermek iskolában töltött mindennapjait a túlélésért való állandó küzdelemmé?
TovábbSokan nem gondolunk bele, mennyire össze vagyunk kapcsolódva az olajjal. Mélyen legbelül azonban tudjuk, hogy habár függünk tőle, használatával a saját vesztünkbe rohanunk.
TovábbA KórházSuli Alapítványt talán nem szükséges bemutatnunk; a csapatot és munkájukat korábbi cikkünkben ismertettük. Ezúttal arról kérdeztük őket, hogyan hatott tevékenységükre a koronavírus miatt kialakult helyzet.
TovábbMég soha nem volt szükség olyan szintű társadalmi összefogásra, mint most. Bálint Orsolyával, a Messzelátó Egyesület elnökségi tagjával beszélgettünk fenntarthatóságról, tudatosságról, a közösségek fontosságáról és a világjárvány hatásairól.
TovábbAz új típusú koronavírus járvány miatt sok ezer tanár és diák kényszerült megbarátkozni a digitális oktatás platformjaival, ám vannak, akik másfél évvel ezelőtt önként, tudatosan választottak online felületet a tanításhoz.
TovábbA világűrből ránk fókuszáló műholdak felvételein is megjelennek a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében hozott emberi döntések emberfölötti következményei. Hogyan változik a fenntarthatóság eszménye egy világjárvány megjelenésekor?
TovábbA koronavírus-járvány következtében március közepe óta iskolalátogatási tilalom van érvényben. Az utóbbi hetekben mindenkinek nagy kihívást jelentett a távoktatás megoldása, vannak azonban olyan települések, ahol ez hatványozott nehézségekbe ütközik.
TovábbVilágjárvány. A károsanyag-kibocsátás csökken, az ózonréteg regenerálódik, vadállatok merészkednek a karantén alá került városokba. De mi lesz az egyéni döntéseinkkel ebben a teljesen ismeretlen helyzetben? Tarthatóak-e most is a zöld elveink?
TovábbKörnyezetvédelmi okokból, egy kísérlet részeként egy hétre vegetáriánussá váltam. Összeszedtem, milyen tapasztalatokkal zártam a megvonást.
Tovább„Nincs reménytelen helyzet” – mondja a Down-szindrómás Csepke anyukája. Öthetesen vitték haza a hetedik testvért, és lassan kilenc éve alkotnak egy családot. Nehézségeikről, Csepke fejlődéséről és jövőjéről beszélgettünk.
TovábbA klímaváltozás témája igen megosztó: van, aki megkérdőjelezi létezését, és van, aki szívügyének tekinti a témát. A Fridays For Future nemzetközi mozgalom az utóbbi csoportba tartozó fiatalok kezdeményezése.
TovábbÜvegcsonttal született, kerekesszékkel közlekedik, tavaly mégis hónapokat töltött Spanyolországban egyedül. Ivanova Danielával a lelki és fizikai utazásairól beszélgettünk.
TovábbBrünhilda vagyok, egy vöröstarka, holstein-fríz fajtájú szarvasmarha, pontosabban tehén. Svájcból származom, de jelenleg egy magyarországi tehenészeti telepen élek, és nyolc évemmel már a bölcs öregek közé tartozom.
TovábbAz Utcajogász Egyesület jogi segítséget ad az arra rászorulóknak. Murányi László (becenevén Muri) koordinátorként, szervezőként dolgozik az egyesületnél. Munkájáról, történetéről és szociális kérdésekről beszélgettünk.
Tovább„Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?”, „Szeged utcáit ismét ellepték a koldusok.” – ehhez hasonló mondatokkal gyakran találkozhatunk a médiában. Miért fontos a fedél nélkül élők hiteles bemutatása, és miért nem sikerül ez sokszor?
TovábbRéka 20 éves, szeret sütni, kirakózni, és most éppen szerelmes. Terhesség közbeni komplikáció miatt pedig középsúlyos értelmi fogyatékos. Vele és családjával beszélgettünk a mindennapokról, a többségi társadalomról és arról, hogy mit tartogat a jövő.
TovábbTavaly öt hónapig dolgozott önkéntesként a Tiszán azért, hogy minél több hulladéktól tisztítsa meg a folyót és az árterét. Tevékenységéért 2020 februárjában elnyerte a Highlights of Hungary támogatói különdíját. Párdy Bencével beszélgettünk.
TovábbHang nélkül beszéltünk, szájról olvastunk, különböző szemüvegeket próbáltunk ki, és tanultunk: elfogadást, megértést, együttérzést. Ezek történtek a Dear Society fogyatékossággal élőkről szóló képzésén.
TovábbMozgáskorlátozott és fogyatékossággal élő embereket sokszor szánalom vagy jótékonyság tárgyaként mutatnak be újságcikkekben, tévé- és rádióadásokban. A sokszínűség tudatosítása a médiában jelenthetné egy koherens társadalom kezdetét.
TovábbNéhány éve egy nyári tábor megszervezése hozta össze azokat a fiatalokat, akik 2018-ban megalapították a Menetszél Egyesületet. Most az ócsai szociális lakóparkba kísértem el az önkénteseiket egy rendhagyó karácsonyi foglalkozásra.
TovábbManapság már egyre több bőrszín, testalkat és identitás jelenik meg a kifutókon, mégis van egy kisebbség, amelyet a nagy divatmárkák továbbra is mellőznek. A mozgáskorlátozottaknak és a fogyatékossággal élőknek pedig sokat jelenthetne a reprezentáció.
TovábbMagyarországon több ezer nőt érint a menstruációs szegénység, mely bár nem új jelenség, még mindig nem kap elég figyelmet. De mit is jelent ez pontosan? Összefoglalónkban a menstruációs szegénység okairól, okozatairól és a segítés módjairól olvashattok.
TovábbMagyarországon egy év alatt legalább 8000 könyv jelenik meg, a gyengénlátók számára azonban jelenleg körülbelül 4100 hangoskönyv érhető el. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület célja, hogy önkénteseik segítségével a fenti arányokon változtassanak.
TovábbAdományokra nemcsak a téli ünnepek idején, hanem egész évben szükség van. Előfordul azonban, hogy tájékozatlanságból nem jut el a segítség a megfelelő helyre. Íme a teendő, ha szeretnénk, hogy garantáltan célba érjen adományunk.
Tovább„Kicsi vagyok én, majd megnövök én / Esztendőre, vagy kettőre nagylány leszek én!” A gyermekdal hangjai egészen mást jelentenek egy kórház gépeinek és inkubátorainak zúgásában. De honnan szállnak e dallamok?
TovábbTrényi István nem tudna kiállni kéregetni, ehelyett a saját maga által készített újságját árulja nap mint nap. Egykori kőműves versekkel és tanulságos idézetekkel tölti meg kiadványát, melyről szívesen mesélt egy csésze tea mellett.
TovábbTavaly április elején a Bridge Budapest Egyesület azokat a szervezeteket díjazta, amelyeknek a profilja a gyerekek fejlesztése és jövőre való felkészítése. Bemutatjuk az Esély kategória győztesét, a KórházSuli Alapítványt.
TovábbSaját lábra állni egy átlagos hátterű huszonévesnek sem könnyű, az állami gondozottaknak pedig még több akadállyal kell szembenézniük. Ebben nyújt nekik segítséget az SOS Gyermekfalvak Leaving Care programja.
TovábbKlaudia több mint 25 éve dolgozik a Pető Intézetben konduktorként. Munkája sokkal inkább hivatás, mintsem hétköznapi értelemben vett munka. A hivatásához fűződő élményeiről, motivációjáról és a fogyatékossággal élők helyzetéről beszélgettünk.
TovábbA serdülőkor az egyik legérzékenyebb időszak az ember életében. Változások ezrei kísérik a tiniket a felnőtté válás útján, nem is csoda, ha számos kérdés merül fel bennük. De kitől kérdezzenek, ha a barátoktól ciki, a szülők előtt pedig túl kényes a téma?
TovábbMiért használjuk még mindig széles körben a műanyagot? Vajon tud-e valóban műanyagmentesen működni egy hulladékmentes bolt? Nemes Rékával, a budapesti Ne pazarolj Zero Waste Shop & Café egyik megálmodójával beszélgettünk.
TovábbA gyerekek és a tinédzserek között nem újkeletű dolog egymás piszkálása, a beszólogatás, ami rosszabb esetben zaklatássá is fajulhat. De mi van akkor, ha ez a – bullyingnak is nevezett – jelenség átkerül a virtuális térbe, a közösségi médiába?
Tovább„Kicsit nagy, de majd otthon beveszek belőle” – sokszor vettem ezzel a felkiáltással olyan ruhákat, amiket aztán sosem alakítottam át otthon. Ezek a végül értelmetlen vásárlások nekem csak kidobott pénzbe, a környezetnek viszont jóval többe kerültek.
TovábbNem vállal kettőnél több gyermeket Harry herceg és Meghan Markle, hogy lelassítsák a klímaváltozást. A környezetvédők szintén a gyerekek számának csökkenésében látják a megoldást, egy héttagú család szerint azonban a kettő nem függ össze egymással.
TovábbJakoda Mária, vagyis Csurika, a Kazinczy Living Library oszlopos tagja, huszonegy éve a Fedél Nélkül lap terjesztője és a 2009 óta működő A Város Mindenkié csoport alapító tagja mesél hajléktalanságról, női identitásról és nők elleni erőszakról.
Tovább„Amikor megszülettem, 65 rózsával jöttem a világra. A nevem Fruzsi, és cisztás fibrózissal születtem.” Farkas Fruzsinával beszélgettünk arról, hogyan éli meg a világot, és a világ hogyan éli meg őt.
Tovább„Cserben hagytok minket, de a fiatalok kezdik megérteni az árulásotokat. (…) A változás pedig el fog jönni, ha szeretnétek, ha nem” – mondta Greta Thunberg az ENSZ előtt tartott beszédében. De mit tesznek valójában ezek a fiatalok a változásért?
TovábbNagyné Németh Adrienn két és fél éve ápolja otthon Rett-szindrómás kislányát. Sorstársaival összefogva elindította a Nőgyár Boutique-ot, ami nemcsak pénzkeresési lehetőség számukra, hanem hozzásegítette őket, hogy társadalmilag hasznosnak érezzék magukat.
TovábbA klímaváltozás kapcsán sokszor felmerül az egyéni és a kollektív felelősség kérdésének dilemmája. Mit tehetünk a saját közegünkben a környezetvédelemért? Erről beszélgettünk Melisek Blanka felvidéki tanítónővel.
TovábbDivatosnak lenni és csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat egyszerre? Egyedi holmik, kreativitás és újrahasznosítás? Három magyar vállalkozásnak sikerült. Utánajártunk, hogyan.
TovábbHogyan alakul ki a bántalmazó család, és mik az esélyei egy ilyen családban felnövő gyereknek? Meddig magánügy, ami a családban történik? A gyermekbántalmazás témája állt a Menetszél Egyesület harmadik kerekasztal-beszélgetésének középpontjában.
TovábbMegoldás lehet, ha az aluljárókból eltüntetjük a hajléktalan embereket, vagy inkább speciális ellátásra, kisebb létszámú menedékhelyekre, esetleg szociális bérlakásokra lenne szükség?
Tovább