Fridays For Future: „Mert akkor legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk”

Szerző: Zérczi-Juhász Csenge

2019-ben jött létre Magyarországon a Fridays For Future. Mi inspirált téged és a többi szervezőt, hogy itthon is létrehozzátok ezt a mozgalmat? 

Engem leginkább az inspirált, amikor 2018 augusztusában olvastam Greta Thunberg tüntetéseiről. Nagyon sok negatív reakciót is hallottam ebben az időben: „miért lóg az iskolából?”, „miért nem várja meg, amíg ő is tudós lesz?” és hasonló megjegyzések repkedtek. De biológusként tudom, hogy nincs idő, gyorsan kell cselekedni, hogy megállítsuk az ökológiai és klímaválságot. Greta csak azért állt ki, hogy hallgassunk a tudományra, de ebbe is belekötöttek. Olyan meséket kreáltak vele kapcsolatban, hogy ő csak egy szerencsétlen gyerek, és az egész egy gonosz háttérhatalom műve. Ez iszonyatosan elkeserített, és úgy gondoltam, hogy igaza van Gretának: ha nem most, akkor mikor kezdünk el végre lépéseket tenni, hogy majd 2030-ra megvalósuljanak azok az intézkedések, amikre már most hatalmas szükség lenne? A többi szervező is természetvédelemmel foglalkozott a tüntetések előtt, és látták, hogy évről évre egyre rosszabb a helyzet, ezért ők is úgy érezték, hogy valamit tenni kell, és akkor legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk. 

Milyen céljaitok voltak, amikor elindult a Fridays For Future itthon? 

Az volt a célunk, hogy szolidaritásunkat fejezzünk ki Gretával, hogy a világ is tudja, hogy Magyarországon is vannak, akik egyetértenek az üzenettel, miszerint hallgatnunk kell a tudományra, és el kell kezdeni cselekedni a bolygónk védelme érdekében. Azt akartuk, hogy akik a parlamentben üléseznek és kinéznek az ablakon, lássák és hallják, hogy vannak itt fiatalok, akik elkeseredettek annyira, hogy egy egész napot a parlament előtt töltsenek egy nagyon hideg februári napon. Aztán egyre többen csatlakoztak és hatalmas mozgalommá nőtte ki magát a tüntetéssorozat Magyarországon is. A legnagyobb tüntetésünk Budapesten hat-nyolcezer fő közötti létszámmal zajlott 2019 szeptemberében, de aznap tíz másik vidéki városban is tüntettek. Mi magunk is meglepődtünk, hogy itthon ennyire sokan támogattak minket, nagyon jó érzés volt. 

Forrás: Fridays For Future Magyarország

Szerinted mitől lett ilyen sikeres ez a mozgalom Magyarországon és a többi országban? Miért mozgatott meg ennyi embert? 

Találkoztam egy skót kisfiúval, aki nagyon elkeseredett volt. Ő mesélte, hogy azon a szigeten, ahol élnek, már előre lehet tudni, hogy pár éven belül olyan magasra emelkedik a tengerszint, hogy el fogja mosni a házakat, tehát már most el kell költözniük. Sok mindenkit az elkeseredettség és a frusztráltság motivál. Tanuljuk az iskolában, hogy mi történik, folyton hallunk róla, mégsem teszünk ellene semmit. Egy tömegtüntetésnek pedig hatalmas ereje van, és a fiatalok a feszültséget olyan tevékenységbe fordítják, aminek valami hatása is van, illetve tudunk egymástól tanulni és inspirálódni. Én is rengeteget tanultam, amióta elkezdődött a mozgalom. A fiatalok szeretnék, ha az idősebbek is tudnák, hogy nekik is van véleményük arról, hogy az ő jövőjüket hogyan kell képviselni. A döntéshozók sokszor a gazdasági érdekeket tartják szem előtt, nekik nem kell majd abban a jövőben élni, amiben nekünk és a nálunk fiatalabbaknak, a gyermekeinknek, unokáinknak.

Említetted a 2019-es tüntetést, ahol több ezren részt vettek, és rengeteg cikk is született róla. Voltak ennek a tüntetésnek hosszabb távú következményei? Mit sikerült elérni vele? 

A többi zöld szervezettel együtt sikerült ekkora tüntetést megszervezni és ezáltal a közbeszédet is tematizálni. Ez a tüntetés olyan esemény volt, ami mellett nem tudtak elmenni szó nélkül, valamit reagálni kellett rá. Így megjelent olyan médiacsatornákon is, ahol azokhoz az emberekhez is eljutott az üzenetünk, akik alapvetően nem foglalkoztak ezzel a témával. Magyarországnak is lett klímastratégiája, elkezdődött a párbeszéd. Ez volt az egyik kiemelt célunk, hogy fontos emberek is vegyék komolyan a klímaszempontot döntéshozáskor. 

A COVID-járvány miatt most nem lehet tüntetéseket szervezni. Hogyan harcoltok most a bolygó megmentéséért, és milyen felületeken tartjátok a kapcsolatot a diákokkal és a többi támogatóval?

Leginkább Facebookon keresztül zajlik a kommunikáció, megosztunk petíciókat, kezdeményezéseket, valamint platformunkkal támogatunk hazai mozgalmakat, akik helyi, például természetvédelmi ügyekért küzdenek. Szeptemberben volt az utolsó tüntetésünk a tatai Öreg-tónál, ahol a természetvédelmi területen található tó partján épülő hotel ellen tiltakoztunk, azóta csak két flashmob-akciót csináltunk, egyet a Szabadság-hídon szeptemberben, egyet pedig a Képviselői Irodaháznál márciusban. Mindkét akciónk üzenete az volt, hogy a járványidőszakban sem felejtkezhetünk el a klíma- és ökológiai válság jelentette fenyegetésről, folyamatosan kell dolgoznunk a kibocsátások csökkentésén, valamint a természet védelmén. Van egy Facebook-csoportunk is, ahol híreket, workshopokat ajánlunk, illetve felkérésekre tartunk online előadásokat is. Mások mellett minket is korlátok közé szorított a járvány, nem találkozhatunk személyesen, ráadásul a köztudatban is a perifériára került a zöld kérdés, de mindezek ellenére igyekszünk továbbra is képviselni a klímavédelem ügyét.

Szerinted a koronavírus-járvány pozitív vagy negatív hatással van a klímaváltozásra? 

A kibocsátásra egyértelműen negatív hatása van. Azokban az időszakokban, amikor leálltak a gyárak, csökkenés volt a kibocsátásban, de azóta sajnos még nagyobbra növekedett. Behoztuk a „lemaradást”, sőt hozzá is tettünk, mert folyamatosan fogyasztunk, és sajnos az emberek kevésbé fókuszálnak a minimalizmusra vagy a fogyasztáscsökkentésre. Illetve a maszkgyártás miatt is növekedett a szennyezés. Sajnos a gondolatainkban sem foglal el központi helyet a klímaváltozás, ami egy részről abszolút érthető, mégis fontos lenne ezt a témát is ugyanúgy közel tartani a gondolatainkhoz, mert ez is – mint minden a bioszférában – összefügg egymással.

Igen, ez egy rendszerszintű, globális probléma. Szerinted mi kell ahhoz, hogy a világ vezetői felismerjék, hogy valós változásra van szükség? 

2019-ben voltam az Európai Parlamentben és beszélgettem képviselőkkel. Voltak, akinek a gyereke hívta fel a figyelmét a probléma fontosságára. Elsősorban törekedni kell arra, hogy a szemléletváltás megtörténjen, és ne a hasznot nézzük, hogy miből származik rövid távon a legtöbb pénz, hanem azt, hogy hosszú távon mi éri meg – az utánunk következő generációk és a többi élőlény érdekeit is szem előtt tartva.

Forrás: Fridays For Future Magyarország

Mostanában – főként a Seaspiracy Netflix-dokumentumfilm kapcsán – előtérbe került a „greenwashing” (zöldre festés, zöldre mosás) jelenség. Mit gondolsz erről? 

Én nagyon örülök, hogy a greenwashingról egyre több szó esik, mert ez egy komoly, évek óta jelen levő probléma. Nem csak a halászati iparban, hanem a divatipar, kozmetikai ipar és még sorolhatnánk, ki mindenki mossa előszeretettel zöldre a termékeit. Nagyon fontos, hogy beszéljünk róla és hogy megtanítsuk az embereknek, hogy jobban átlássanak a különböző reklámfogásokon és manipulációs technikákon.
(A Dear Society korábbi cikkét a greenwashing témakörében itt olvashatjátok – a szerk.)

Milyen változásokat indíthat el egy ilyen sikeres dokumentumfilm, mint a Seaspiracy? 

Több hasonló dokumentumfilm is megjelent már, például a Cowspiracy vagy a The Game Changers. Sok jó dokumentumfilm van, ami nagy port kavart, és jól lehet látni, milyen hatásuk van, amikor megkérdezzük a követőinket, hogy miért kezdtek fenntartható életet élni sokszor válaszolják, hogy „Netflixen láttam ezt a filmet, és nagyon elgondolkodtatott”. Örülök neki, hogy ma már egyre több hiteles, szakmailag helytálló, jó minőségű dokumentumfilm érhető el a magyar közönségnek is, hiszen az emberek általában szívesebben ülnek le egy film elé, minthogy elolvassák a tudományos cikkeket a témában. Szóval lehetnek nagyon hatásosak ezek a dokumentumfilmek, de fontos továbbra is erősíteni azt, hogy amit egy-egy dokumentumfilmben bemutatnak, csak egy kicsi szelete az egésznek, egy rendszerszintű problémáról van szó. 

Mik azok a kisebb-nagyobb lépések, amelyeket megtehetünk annak érdekében, hogy minél fenntarthatóbban éljünk? 

A zöld influencerek és a zero waste életmód eléggé jelen van a köztudatban, így már nincs szükség arra, hogy minden interjúban elmondjuk, hogy vászontáska, kulacs és a többi... Inkább annak a mindsetnek a hangsúlyozása a fontos, hogy a fenntartható életmód egy utazás, nem kell tökéletes zero waste életet élni, nem kell azonnal lecserélned mindened zero waste termékekre, hiszen fenntarthatósági szempontból az sem hasznos. Szuper, ha egyáltalán elkezdted, már az is sokkal több, mintha semmit nem tettél volna – és bármeddig jutsz el ezen az úton, büszke lehetsz magadra. 

Téged mi inspirál a környezettudatos életre? 

A hazai mozgalom két szervezője, Hartmann Johanna és Pribéli Levente nagyon inspirálóak, mert hatalmas szakmai és gyakorlati tudásuk van a témában. Rajtuk kívül az egyetemi professzorok, akik tanítottak, de maga Greta is nagy inspiráció. Ezenkívül az is nagyon motiváló, mikor előadást tartok fiataloknak, és utána elmesélik, mi mindent változtattak – ez engem is arra sarkall, hogy kipróbáljam az ő ötleteiket, vagy kikísérletezzek olyan fenntarthatóbb megoldásokat, amelyekkel nekik problémájuk akadt.

Nekem nagyon hiányoznak a klímatüntetések: a hangulat és a közösségi élmény sokban hozzájárult, hogy jobban törekedjek a környezettudatos életre. Mit tanácsolnál azoknak, akik hasonló közösségi érzést keresnek? 

Az oltást javasolnám. Ha betartjuk a járványügyi intézkedéseket, remélem, már nyáron lehetséges lesz kimenni tüntetni. 

Kiemelt kép forrása: Fridays For Future Magyarország