Nem mind zöld, ami…

Szerző: Lovai Szilvia

Mindent a profitért?

A greenwashing nem újkeletű fogalom, a legnagyobb cégóriások „zöldre festő” marketingjével több külföldi és magyar tanulmány is foglalkozott már. A zöldre festés lényege, hogy a cégek egy nagyon jól felépített marketingstratégia részeként azt az üzenetet közvetítik a termékükről, hogy az fenntartható, zöld és környezetbarát, valójában azonban csak környezetkárosító folyamataik elfedése és a profit maximalizálása a cél. 

Arról, hogy a nagy olajvállalatok, a hatalmas műanyagszemét-mennyiségért felelős üdítőital-márkák vagy a fast fashion milyen eszközöket vetnek be, hogy elnyerjék a fogyasztók bizalmát – és pénztárcájának tartalmát –, már sok helyen olvashattunk, viszont hasonló trükkök, visszaélések seregével találkozhatunk a különböző test- és szépségápolási termékek esetében is. A „zöld hívószavak” profitnövelő értéke a cégek előtt újabb lehetőségeket nyitott meg, és egyes esetekben szinte egymást túllicitálva dobják piacra a bio, vegán, etikus és hasonló jelzésekkel társított, ígéreteik szerint fenntarthatóbb kozmetikumokat.

A következőkben néhány olyan tippet gyűjtöttem össze, amelyekkel lehetőségünk van alaposabban megbizonyosodni ezen állítások valóságtartalmáról, és tudatosabb döntést hozni vásárláskor.

A titok a részletekben rejlik

A vállalatok felismerték, hogy a különböző vevőcsalogató jelzőkkel – vegán, környezetbarát, természetes – ellátott termékek, kiegészülve a környezettudatos koncepció érzetét keltő marketingkampánnyal, igencsak jövedelmezőnek bizonyulnak. Így történhet meg az, hogy egyes cégóriások termékein, például samponokon, dezodorokon megjelenhet a vegán felirat vagy logó úgy, hogy maga a cég végez állatkísérleteket. Mivel a veganizmus fogalmába semmilyen állati szenvedés nem fér bele, így értelemszerűen egy olyan termék, melyet állatokon tesztelnek, semmiképp nem lehet vegán, legfeljebb állati eredetű összetevőket nem tartalmazó. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy léteznek olyan termékek, ahol bár az anyavállalat egyéb esetben valóban tesztel állatokon, az adott termékcsaládra ez mégsem igaz, így ilyen esetben hellyel-közzel valóban beszélhetünk vegán formuláról.

Hasonlóan megtévesztő lehet a „tiszta, növényi alapú, természetközeli” termékábrázolás, mivel a cégek már ezeket is húzófogalomnak tekintik, és gyakran egy-egy növényi összetevőre építenek fel egy teljes koncepciót, vagy megtévesztő elnevezést használnak. Jó példa erre a Bio-Oil – más néven Bi-Oil – termékcsalád, amelyről, ha jobban utánanézünk a márkának, nem feltétlenül a „bio” jut először eszünkbe.

A legbiztosabb az, ha a termék INCI-jét, azaz az összetevők listáját alaposan átböngésszük. A természet erejével ható csodaösszetevőket hirdető, „natúr” termékeknek könnyen utánajárhatunk. Ha az adott növényi alapanyag az összetevőlista vége felé szerepel, biztosak lehetünk benne, hogy zöldre mosás történik, azaz a késztermék az alapanyagot, amellyel vonzóvá teszik a koncepciót, csak kis mennyiségben tartalmazza. A lista értelmezésére pedig már megannyi segítséget találunk, egészen a legalapvetőbb részletekig (pl. az adott összetevő mennyire terheli a környezetet, allergizáló hatású lehet-e, és temérdek más hasznos információ).
A legismertebb magyar oldal a Krémmánia, ahol a termékek adatlapjain még felhasználói értékeléseket és szépségápolással kapcsolatos cikkeket is olvashatunk. Mobilapplikációk közül a Clean Beauty hasznos társunk lehet, aminek fő profilja az összetevők elemzése, besorolása.

Nyulas emblémán innen és túl

Az összetevők listája mellett a legnagyobb segítséget a termékeken található különböző ikonok és logók adhatják. Egyes cégek azonban a hiteles, valódi jelölésekhez nagyon hasonló ábrákkal látják el gyártmányaikat, melyek mögül viszont hiányoznak a tanúsítványok, átvilágítások, adott minőséget szavatoló jelzések. Ilyen volt például a Garnier szívecskés vegán felirata, amely nem teljesen állta meg a helyét. Azóta a márka egyre több munkát fektet a zöld vonalba, 2025-re több vállalásuk is van: ígéretük szerint addigra ipari létesítményeik 100%-a karbonsemleges lesz, a csomagolások teljes mértékben újrahasznosítottak lesznek, és eddigi biotermékeik, formuláik fejlesztésén is dolgoznak. Kérdés, vajon egy márkaóriásnál mennyire számítanak az ilyen lépések a környezetkárosító tevékenységeik mellett. Mindenesetre lehet egy pozitív üzenete az átláthatóbb, etikusabb működésre való törekvésnek.

Használjuk a közösségi oldalak, illetve a témába vágó blogok, applikációk erejét, tudását, szerezzük meg azokat az alapvető ismereteket, amelyekkel tisztábban elemezhetjük a kínálatot és hozhatunk megfontoltabb döntéseket vásárláskor. A Mind Over Mango blog egy idei nyári bejegyzésében részletesen körbejárja a vegán, organikus, cruelty free logók és tanúsítványok témáját. De biokozmetikumokkal és organikus termékekkel kapcsolatban is elérhetőek hasonló elemzések.

Kivételes eset, vagy inkább kiskapu?

Az is előfordul, hogy a cégek különböző zöld állásfoglalásukat és ígéreteiket úgy teszik közzé, hogy megfogalmazásukban különös figyelmet fordítanak a kiskapukra. Egy 2019-ben publikált cikk alapján a L’Oreal – amely szárnyai alá azonos néven futó termékei mellett olyan világmárkák tartoznak, mint a Garnier, az Essie vagy a Maybelline New York – ezzel a lehetőséggel élt weboldaluk GYIK-szekciójában. Azt állították, hogy a világon sehol nem végeznek állatkísérleteket termékeiken, valamint senkit nem is bíznak meg ezzel. A következő mondat azonban már rá is cáfolt erre: kivételt képez, ha a hatóságok megkövetelik azt, többek között az emberi biztonság védelmében. A márka jelenléte Kínában már önmagában gyanakodásra adhatott okot, ugyanis ott állatkísérletek nélkül nem lehet jelen egy brand sem – bár a legújabb információk szerint Kína is kezd elmozdulni a cruelty free beauty felé.

Ha már 2020-ban böngészünk a L’Oreal hivatalos oldalán, az előbb említett felülettel nem találkozhatunk. Ellenben az „animal testing” keresőszóra egy cikket és egy videót is ajánl. Előbbi – az állatokon való tesztelés elutasítása után – kifejti, hogy a márka az egyik éllovasa az alternatív, nem állatokon való teszteléseknek, valamint az utolsó mondatban megemlítik, hogy bizonyos, Kínában forgalmazott termékeiket nem tesztelik állatokon. Az oldal nagy hangsúlyt fektet továbbá annak megmutatására – konkrét vállalások, számok és együttműködő szervezetek felsorolásával –, hogy elkötelezett többek közt a klímaváltozás elleni harcban, a biodiverzitás megőrzésében, tiszteli az emberi jogokat, fontos számára a minőség és a vásárlóiktól kapott bizalom megőrzése.

Mérlegeljünk!

Hogy támogatjuk-e a cégóriások „zöld próbálkozásait”, nagyban függ attól, hogy mennyire akarnak megtéveszteni minket. Amennyiben a csalogató marketing mellett egyértelmű, kézzelfogható lépéseket tesznek a zöldülés felé, véleményem szerint dönthetünk az ilyen termékcsaládok mellett, szemben az anyacég többi olyan márkájával, ahol nem találkozunk ilyen szándékkal. Legyen az egy újrahasznosítható – vagy még jobb esetben lebomló – csomagolás, bioösszetevős vagy állatkísérlet-mentes vonal, fogyasztóként így tudunk visszajelezni számukra, remélve, hogy még több energiát fektetnek a hasonló termékek fejlesztésébe.

Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy számos apróbb magyar és külföldi vállalkozás kínál megannyi alternatívát, ezzel együtt átláthatóbbak is, mint egy multivállalat. Ha helyben vásárolunk, alapvetően kevésbé terheljük a környezetünket, és egyben a helyi vállalkozókat is segítjük döntésünkkel. Ráadásul gyakran visszaváltható csomagolással, vagy akár helyi mintaüzletben, csomagolásmentesen is lehetővé teszik termékeik beszerzését, tovább támogatva így környezettudatos lépéseinket. 

Természetesen nem elhanyagolható tényező a termékek ára sem, ugyanúgy, mint a könnyű beszerezhetőség vagy az egyéni problémák és igények miatti ragaszkodás egy jól bevált márkához. Mindig mérlegeljünk, mi az, amire tudunk zöldebb alternatívát találni és komfortosan beépíteni az életünkbe. 

A fenntartható életmódra való törekvésnél az egyik legfontosabb – mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb lépésekkel haladunk –, hogy mindig távolodjunk a komfortzónánktól. Nem a tökéletesség a cél, hanem hogy felfedezzük a lehetőségeinket. Senki ne tegyen elhamarkodottan olyat, ami számára hatalmas lemondás, inkább haladjon a könnyebb megoldásoktól a számára nagyobb kihívást jelentőig, hiszen csak így lehet hosszú távon fenntartható a fenntarthatóságra irányuló törekvés.