4 népszerű tévhit a környezetvédelemről

Szerző: Oláh Réka

A klímaválság és a környezetvédelem olyan témák, amelyekről a legtöbben már rengeteget hallottunk vagy olvastunk. Környezettudatosan élni mára sok helyen egyfajta divattá is vált. Ez azonban sajnos hozzájárult ahhoz, hogy rengeteg téves információval is találkozunk, amelyeket nem mindig könnyű kiszűrni. Cikkünkben először két, a rendszerszintű problémákkal kapcsolatos tévhitet mutatunk be, aztán áttérünk az egyéni felelősséggel kapcsolatos tévhitekre.

1. Magyarországon nem kell foglalkoznunk a klímakérdéssel, mivel nem fog annyira érinteni minket.

Habár megnyugtató gondolatnak tűnhet, hogy egy olyan súlyos probléma, mint a klímaválság, a mi életünket nem fogja befolyásolni, sajnos ez egyáltalán nincs így. Az, hogy Magyarország nem az óceán partján helyezkedik el, vagy éppen nincsenek itt jégtáblák, amelyek elolvadhatnának, korántsem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás hatásaiból a Kárpát-medencében semmit sem fogunk érzékelni. Már most is több olyan jelenséget vehetünk észre mindennapjainkban, amelyek bizony e jelenség következményei. Többek között ilyen az emberek számára sokszor kellemetlenséget okozó állatok, például az egyes szúnyogfajok megjelenése hazánkban. Ezek az állatfajok nemcsak az ökoszisztéma működését zavarhatják meg, felborítva a táplálékláncot, hanem sok esetben olyan betegségeket hoznak be az országba, amelyek ellen a mi szervezetünk egyáltalán nincs felkészülve. Ezeket a betegségeket sokszor még az itteni orvosok sem tudják kezelni, vagy nem is gyanakszanak az adott fertőzésekre, hiszen ezek Közép-Európában elméletileg nem igazán fordulnak elő.

Egy másik, részben a klímaválság által okozott probléma a menekültválság, amelyről az utóbbi években sokat hallhattunk a médiában. Bár az Európába érkező menekültek többnyire vallási vagy egyéb okokból hagyják el hazájukat, egy jelentős hányaduk az ottani éghajlat megváltozása miatt kényszerül erre, hiszen eredeti otthonuk gyakorlatilag élhetetlenné vált számukra.

Ezeken a problémákon kívül ott van még a hőmérséklet-változás, amelyet az elmúlt években Magyarországon is érzékelhettünk. Ez egyértelműen a klímaválság következménye – akkor is, ha nálunk az éghajlat megváltozása nem a jégtáblák elolvadását, hanem a téli hó hiányát vagy a szinte teljesen napsütésmentes tavaszt jelenti.

Kép forrása: pixabay.com

2. A klímaválság elleni védekezés túl drága, nem éri meg.

Sajnos nem teljesen alaptalan gondolat, hogy eminket fenyegető veszély megoldása hatalmas összegeket emésztene fel. Azonban a legkevésbé sem igaz, hogy ennek az összegnek a befektetése nem lenne kifizetődő. Egyrészt azért, mert a klímaválság megfékezése elemi érdekünk ahhoz, hogy az emberi faj fennmaradhasson, ez pedig minden pénzt megér.

De még ha fel is tesszük, hogy mi emberek képesek lennénk mindent (nyersanyagot, táplálékforrást) pótolni, amit jelenleg a Föld biztosít számunkra, az a pénzmennyiség, ami ehhez lenne szükséges, a klímaválság megoldására fordítandó összeg sokszorosát tenné ki. Az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások pótlása, az ehhez szükséges technológiák kifejlesztése például elképzelhetetlenül nagy mennyiségű pénz befektetésével járna. De nem is kell ennyire előreszaladnunk ahhoz, hogy elgondolkodjunk a klímaválsággal kapcsolatos költségek nagyságán, hiszen már most is rengeteget költünk az éghajlatváltozás következményeinek megfékezésére – például a korábban már említett, invazív rovarfajok irtására. 

3. A klímaválságra a növényi alapú étkezés a megoldás a Föld összes országában.

A vegán életmódra való átállás, vagy az úgynevezett „húsmentes hétfők” betartása alapvetően olyan döntések, amelyekkel hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez. Fontos azonban figyelembe venni, hogy sok divatos vegán recept olyan felkapott superfoodokra épül, mint az avokádó, vagy olyan, számunkra egzotikus gyümölcsöket tartalmaz, mint a mangó. Ezeket az alapanyagokat pedig Magyarországtól távol termesztik és szüretelik, sok esetben sajnos a helyi munkások kizsákmányolásával. A messzi tájakról érkező gyümölcsök, zöldségek ideszállítása emellett nagy mértékben szennyezi a környezetet, nem is beszélve a tartósításukhoz felhasznált vegyszerekről, amik ráadásul a szervezetünkre sincsenek jó hatással.

Étrendünk kialakításakor fontos tehát figyelembe venni az adott terület természeti adottságait is. Ez azt jelenti, hogy érdemes olyan alapanyagokat beszereznünk, amelyek egyrészt a maguk természetes rendjében is megteremnek ott, ahol élünk, másrészt pedig figyeljünk oda, hogy abban az időszakban vegyük őket, amikor a természetben, maguktól is érnek. Azokat a növényeket ugyanis, amiket „szezonon kívül” vásárolunk, vagy külföldről szállítják ide, vagy üvegházakban termesztik, ami szintén nem a legkörnyezetbarátabb megoldás. A Felelős Gasztrohős weboldal segítséget nyújt abban, hogy mikor milyen terményeket érdemes vásárolunk, attól függően, hogy az ország melyik részén élünk, illetve olyan éttermeket is ajánl, amelyek ezekre az elvekre odafigyelve készítik el ételeiket.

Kép forrása: Unsplash.com

4. Ha a reklámban/címkén szerepel zöld tanúsítvány, akkor az a termék „földbarát”, bármennyit vehetünk belőle.

Amióta a környezetvédelem sokak körében egyfajta divattá vált, rengeteg terméken láthatunk olyan címkét, amely az adott termék környezetbarát voltát igyekszik bizonyítani. Habár viszonylag egyszerű lenne a bolti válogatást ezekre a címkékre alapozni, sajnos a történet nem ilyen egyszerű. Mivel ezek a címkék könnyebben eladhatóvá tehetik a termékeket, sok gyártó él az úgynevezett „greenwashing” módszerrel, azaz igyekeznek a termékeiket „zöldre mosni”. Ez azt jelenti, hogy a gyártó a csomagoláson feltüntetett feliratokkal, zöld matricákkal és hasonlókkal azt az illúziót kelti, hogy a termék teljes mértékben környezetbarát. Egy kis utánanézés során azonban sokszor rájöhetünk, hogy nem minden zöldnek mondott termék az, aminek látszik: néha már maguk a termékek is környezetre veszélyes anyagokat tartalmaznak, esetleg nehezen bomlanak le, de az is előfordul, hogy az előállításuk nem etikus vagy környezetbarát módon történt. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak a zöld matricát keressük, hanem figyelmesen olvassuk el a termék összetételét, esetleg nézzünk utána az adott márkának, és ennek fényében döntsünk a boltban.

Buru Petrával interjút is készítettünk korábban, amit itt olvashattok.

Kiemelt kép: unsplash.com