internet , Instagram , Facebook , digitális felvilágosítás , Skool , Hintalovon Alapítvány
2021-06-13
Digitális felvilágosítás: Így vigyázzunk gyermekeinkre a közösségi médiában
A közösségi média meghatározó része a fiatalok mindennapjainak. Az online tér számos lehetőséget tartogat, de veszélyt is rejt magában, ezért fontos, hogy szülőként vagy pedagógusként megfelelően tudjunk beszélni a biztonságos internethasználatról.
Szerző: Szalóki Violetta
A hátrányos helyzetű csoportok számítógépes kódolásba való bekapcsolódását segítő Skool és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Biztonságban a Facebookon című webinárján az online térben rejlő lehetőségeket és veszélyeket mutatták be – ez alapján foglaltuk össze, hogy mik azok, amikkel a fiataloknak fontos tisztában lenniük, ha elkezdik használni a közösségi médiát.
Majdnem alapszükséglet
Az emberi szükségleteket hierarchikusan rendező Maslow-piramis alsó részén, éppen csak eggyel a létfenntartáshoz kapcsolódó alapszükségletek fölött, a biztonság áll. Ugyan az 1950-es években, amikor Abraham Maslow kidolgozta az elméletét, még nem volt internet, és nem léteztek a közösségimédia-felületek, ettől még ugyanolyan fontos, hogy az online térben is biztonságban legyünk.
A mai fiatalok csoportja az első olyan generáció, amely szembesül ezekkel a problémákkal. A legtöbb szülő – tapasztalataiból adódóan – fel tudja készíteni gyermekeit a való élet kihívásaira. Az online fenyegetések viszont egy egészen új területet jelentenek, ezért nem árt tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt.
A Facebook és az Instagram szabályozásának megfelelően 13 éves kor felett lehet regisztrálni ezekre a felületekre, de sokan már ennél korábban is használják az internetet valamilyen formában, így érdemes korán elkezdeni a digitális felvilágosítást. A legtöbb közösségi média felület ma már kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak adatainak és biztonságának védelmére, de ezek a platformok alapvetően nem a legfiatalabb korosztály számára lettek kitalálva.
Biztonságban a Facebookon
„Az internet hatalmas lehetőségeket nyit meg előttünk: tanulhatunk, ápolhatjuk a hobbijainkat, megismerhetünk új embereket, sőt, akár a világot is megváltoztathatjuk” – vezeti fel a Skool, egy hátrányos helyzetű csoportok számítógépes edukációjával foglalkozó szervezet és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány facebookos, internetbiztonságról szóló képzését Kiss Zsófia, a Facebook munkatársa. Ez különösen igaz az utóbbi időben, amikor a koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozások hatására a személyes kapcsolattartás háttérbe szorult, és az eddig megszokott életünk egy része a virtuális világba költözött.
Egy évvel a járvány kezdete után már nem idegen a gyerekek számára a digitális oktatás. A szülők egy része is otthonról dolgozik, és mindennapossá vált, hogy barátainkkal is videóchaten tartjuk a kapcsolatot. Általánosságban elmondható tehát, hogy megnövekedett az internetfogyasztás mértéke, amelynek jó részét a különböző közösségi média felületeken való időtöltés teszi ki.
A kép forrása: Unsplash
A Facebook súgóközpontja szerencsére nem hagyja tanácsok nélkül a szülőket: külön részben fejti ki, hogy milyen lépéseket tesz a felület a kiskorúak védelme érdekében, és mit tehet a szülő. Közjegyző által hitelesített szülői vagy gondviselői igazolás bemutatásával akár információt is kérhetünk gyermekünk fiókjáról. A tartózkodási hely megosztásának lehetősége alapértelmezetten ki van kapcsolva a kiskorúak esetében, bekapcsolása esetén pedig külön figyelmeztetést küld, mielőtt megosztaná helyzetét.
Nem mindenki az, akinek látszik?
A közösségi média lényege, hogy profilunk a valós személyiségünket tükrözi. „Az egyik legjobb dolog a Facebookon, hogy az ember az ismerőseivel, a barátaival, a családjával naprakészen tarthatja a kapcsolatot, és tudhat róluk akkor is, ha éppen távol vannak. Ehhez viszont az kell, hogy a profilok mögött igazi emberek álljanak” – fogalmaz Nagy Viktória, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány fiatalokat segítő, változatos kérdésekkel foglalkozó Yelon programjának önkéntese.
A kamuprofiloknak lehetnek egyértelmű jelei: ilyen az, ha valakinek kevés ismerőse van, nincs rendes profilképe vagy a feltöltött képei furcsák, rossz minőségűek. Találkozhatunk azonban összetettebb helyzettel is, ezért érdemes felhívni a fiatalok figyelmét annak fontosságára, hogy megválogassák ismerőseiket. Ha olyan ember jelöli be őket, akit nem ismernek személyesen, akkor hasznos lehet megnézni a profilját, az ismerőseit, kedvelt oldalait, vagy egyszerűen megkérdezni az illetőt, hogy honnan ismeri, miért jelölte ismerősnek.
Az álprofilok nemcsak azért rosszak, mert csalódást okozhatnak, amikor megtudjuk, hogy nem az áll mögötte, akit gondolunk, hanem valós veszéllyel is fenyegethetnek – ezért fontos, hogy minden ilyen profilt jelentsünk a felületen. A gyereknek meg kell tanulniuk, hogy ne osszanak meg a tartózkodási helyükre, szokásaikra vagy anyagi helyzetükre vonatkozó információkat idegenekkel.
Ismerőseinket számukra láthatatlan csoportokba tudjuk rendezni, így tudatosan kezelhetjük, hogy mit osztunk meg csak a közeli és mit a távolabbi ismerősökkel is. Azt, hogy kit melyik csoportba sorolunk, bármikor megváltoztathatjuk, és akár törölhetünk is adott személyeket az ismerőseink közül.
Nem mindegy az sem, hogy mások posztjai közül mi jelenik meg a Facebook-hírfolyamunkban. Ha nem vagyunk kíváncsiak egy ismerősünk bejegyzéseire, akkor leállíthatjuk a követésüket, vagy 30 napra szundiztathatjuk a megjelenítésüket. „Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor épp hogy kevésnek tűnnek ezek a beállítási lehetőségek, mert valakiből valamiért még ezek után is túl sok. Ilyenkor le tudjuk tiltani teljesen az illetőt” – mondja Viktória. Az adott személy ezek után nem fogja tudni felvenni veled a kapcsolatot a Facebook felületén.
Nem titok, amit ketten tudnak
Ismerőseink megválogatásán túl lényeges, hogy fiókunk adatait is megfelelő módon védjük. „Sok módszer létezik az erős jelszó létrehozására, és mindenkinek kell, hogy legyen egy ilyen. Jól jegyezzétek meg: senkinek nem mondjuk el a jelszavunkat!” – emeli ki Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolat-vezetője. Péter azt tanácsolja, hogy a jelszó legalább 6 karakterből álljon, amelyek között van betű, szám és írásjel is. Legyen nehezen kitalálható, így nem javasolt a saját vagy szüleink nevét, születési dátumát használni.
Ajánlott minden felhasználói fiókhoz más és más jelszót használni, és a jelszavak biztonságos tárolásáról se feledkezzünk meg. Szerencsére már rendelkezésünkre állnak kiválóan használható, ingyenesen elérhető jelszókezelő programok is.
„A fiókok feltörése néha megtörténik, emberek, de néha vírusok által is” – magyarázza Péter. Ha arra gyanakszunk, hogy valaki illetéktelenül használja a fiókunkat, akkor jelenthetjük azt.
Elengedhetetlen, hogy vigyázzunk arra is, hogy abban az esetben, ha nem a saját eszközünkről jelentkezünk be közösségimédia-fiókunkba, ne felejtsünk el kijelentkezni sem, mert fiókunk rossz kezekbe kerülhet. Péter szerint érdemes beállítani a kétlépcsős azonosítást is. „Ez egy hasznos kis funkció a fiók biztonságosabbá tételére. Úgy működik, hogy a bekapcsolás után a felhasználót megkéri, hogy adjon meg egy speciális biztonsági kódot minden alkalommal, amikor új gépről, telefonról vagy böngészőből lépne be a Facebookra.”
Vigyázz a csalókkal!
Akár ismerősöktől is érkezhetnek furcsa üzenetek, amikben szenzitív információt vagy pénzt kérnek. „Ilyenkor valószínű, hogy az ismerős, akitől az üzenetet kaptad, maga is csalás áldozata lett” – jegyzi meg Viktória. Gyanakvásra adhat okot, ha üzenetben kér egy ismerősöd jelszót a Facebookra hivatkozva, de akkor is érdemes odafigyelni, amikor csak egy linket kapunk. Viktória azt javasolja, hogy ilyen esetekben kérdezzük meg az ismerősünket, hogy mit küldött, mielőtt rákattintanánk az ismeretlen linkre, mivel ezek sok esetben lehetnek adathalászat eszközei, esetleg vírusok.
A kép forrása: Unsplash
Péter szerint az eddig felsoroltak mellett érdemes rendszeresen ellenőrizni adatvédelmi és biztonsági beállításainkat is, mert ezek folyamatosan változnak.
Mindenki hibázhat
„Előfordulhat, hogy úgy kerülsz bajba, hogy te is hibáztál, de hibázni ér. Egy másik ember hibájával visszaélni viszont soha nincs rendben” – folytatja Viktória. Egyértelművé kell tennünk a gyermekek számára, hogy bármi miatt is kerültek olyan helyzetbe, hogy valaki fenyegeti vagy zsarolja őket valamivel, a másiknak ehhez nincs joga. Az ilyen helyzetek ellen pedig akkor is fel kell lépni, ha külső szemlélőként látjuk, hogy valakiről olyan tartalmat osztanak meg mások, ami őt kínos helyzetbe hozhatja.
Ugyanez igaz az online zaklatásra is, ahol szintén lényeges szerepe van a virtuális szemtanúknak. „Egy online bántás esetén nincs biztonságban az, akit bántanak. Bárhol megtörténhet velünk, lehet, hogy a szüleink mellett ülünk a kanapén, és biztonságban érezzük magunkat, és ugyanúgy betalál egy virtuális pofon” – emeli ki Varga Aida, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Yelon programjának vezetője. Aida szerint az online térben figyelnünk kell arra, hogy ne mondjunk másoknak olyat, amit a való életben sem mondanánk. Virtuálisan általában nincs nonverbális kommunikáció, nem látjuk a másik személy reakcióját, ezért nehezebb megtalálni a határokat.
Mit tehetünk online bántalmazás ellen? Aida szerint fontos, hogy bántásra ne bántással reagálunk, és ne válaszoljunk hirtelen, indulatból. Akkor se fordítsuk el a fejünket, ha nem minket ér inzultálás, hanem álljunk az áldozat mellé. Lényeges még az önmonitorozás is, és az, hogy úgy kommunikáljunk, ahogyan azt az offline térben is tennénk. Végül pedig ne féljünk segítséget kérni egy megbízható felnőttől.
Kortól függetlenül fontos tehát, hogy a közösségi média profilunk a valós személyiségünket tükrözze, és figyeljünk azokra a jelekre, amik arra utalnak, hogy valaki álprofilt használ. Érdemes megválogatni azt is, hogy az ismerőseink mely csoportjával milyen információt osztunk meg. Fiókunk védelme érdekében használjunk erős jelszót, ha pedig azt észleljük, hogy feltörhették, mindenképpen jelentsük az eseményt. Általánosságban igaz, hogy minden gyanús üzenetnél, kérésnél inkább kérdezzünk, hogy könnyebben elkerüljük a csalókat. Az online térben való viselkedésünknél pedig próbáljuk meg ugyanazokat az értékeket követni, amiket a való életben is fontosnak tartunk, és szükség esetén álljunk ki a bántalmazás ellen, a bántalmazottak mellett. Ezeknek az egyszerű szabályoknak a betartása mind egy-egy lépést jelent a biztonságos internethasználat felé.
Forrás: https://fb.watch/4I6SmRatN5/
Kiemelt kép: Unsplash