Hajléktalanság

  • hajléktalanság , koronavírus

  • 2020-06-07

Veszélyben vannak, akiknek nincs hol otthon maradni

A koronavírus-járvány a hajléktalan embereket kiemelten érinti. Helyzetükből kifolyólag az otthon maradás számukra nem opció, így az esetükben a távolságtartás és a fokozott óvatosság lehet a megoldás a vírus megelőzése érdekében.

Szerző: Pásztor Tamara

Az idősek és krónikus betegek után a hajléktalanok a koronavírusnak leginkább kitett társadalmi csoport, hiszen sok köztük az időskorú és a krónikus beteg, így köztük is egyre több a fertőzött. Egyfelől immunrendszerük gyengébb a nem megfelelő táplálkozás miatt. Másrészt korlátozottak a lehetőségeik tisztálkodás és a vírus miatti fokozott higiéniai szabályok betartása terén, valamint a találkozásaik számát is nehezen tudják minimalizálni, így könnyen terjed köztük a meglehetősen invazív járvány.

A tömeges megbetegedések kezdetével az idősotthonok mellett a hajléktalanszállókra is megérkezett a vírus, ennek eredményképpen pedig több szállót karantén alá helyeztek. A fertőzött érintettek számára a főváros a budapesti Városházát jelölte ki karanténnak – írja az Index. A karanténba kerülőknek vállalniuk kellett, hogy saját és mások egészsége érdekében nem hagyják el az épületet. A karantén eredetileg egy csepeli iskolaépületben lett volna, azonban Borbély Lénárd, Csepel polgármestere és Németh Szilárd volt polgármester is ellenezte az ötletet, végül Borbély nem engedélyezte az épület használatát.

A vírus terjedése mellett a másik probléma, hogy azok a szociális intézmények, alapítványok, szervezetek, melyek a hajléktalanoknak történő segítségnyújtással foglalkoznak, szintén nehéz helyzetbe kerültek, azonban a kialakult állapot miatt a segítségkérések száma egyre csak növekszik. A hajléktalan emberek közül sokan elvesztették alkalmi munkájukat, amely legalább egy minimális jövedelemhez juttatta őket. 

Az utcai szociális munkások rendszeresen ellátják ügyfeleiket ruhával, tisztálkodószerekkel, és ami a legfontosabb, megfelelő információval a járványról. Amíg Magyarországon egy átlagos háztartás rendelkezik interneteléréssel és okostelefonnal vagy laptoppal, melyek segítségével informálódni tudnak a vírusról, addig a hajléktalan emberekhez televízió és internet hiányában sokkal kevesebb hír és tájékoztatás jut el.

Féltsünk és ne féljünk 

A PartizánDOKU Féltsük és ne féljünk a hajléktalan emberektől című rövid dokuvideójából kiderül, hogy a jelenlegi helyzetben érdemesebb lenne a hajléktalanoktól nem félni, hanem sokkal inkább félteni őket, hiszen fokozottan veszélyeztetett csoportról van szó a járvány szempontjából.

Szatmári Andrea, az Utcajogász egyik önkéntese szerint semmilyen figyelem nem irányul az állam részéről a hajléktalanok irányába. Az állam válasza, miszerint a hajléktalanok vegyék igénybe a segítség- és menedéknyújtó helyeket, nem megfelelő, ugyanis azok az intézmények különösen zsúfoltak, a szociális távolságtartás nem megvalósítható. 

A Partizán megszólaltatott hajléktalanokat, akik úgy nyilatkoztak, hogy szállóra a fenti ok miatt nem mennek, félnek a tömegtől, nem akarják elkapni a vírust. Voltak, akik azt nyilatkozták, hogy tisztában vannak azzal, hogy vírushelyzet van, és tudják, mik az előírások, intézkedések, azonban másoknak el kellett magyarázni, hogy a másfél méteres távolságtartás és a fokozott higiénia most nagyon fontos. Volt olyan is, aki egyáltalán nem hallott a vírusról.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója szerint a probléma forrása elsősorban az, hogy az éjjeli menedékhelyek személyzet hiányában reggel bezárnak, így azok az emberek, akik éjszaka ott tartózkodtak, reggel kénytelenek elhagyni a szállást, mellyel folyamatosan növekszik a találkozások száma, így a fertőzés kockázata egyre nagyobb. Ráadásul ezeken a helyeken nagy térben sok ember tartózkodik együtt. Aknai szerint azonban a legjobb megoldás az lenne, ha a járvány következtében nem használt munkásszállók és kollégiumi épületek egy- vagy kétágyas szobákat tudnának biztosítani az utcán élők elhelyezésére a válsághelyzet idején.

Karácsony Gergely erre megoldásként a karantén kialakítása mellett az idős és krónikus beteg hajléktalanok számára lakhatást biztosított a Gyáli úti lakótelep budapesti tulajdonú lakásaiban. A zsúfoltság elkerülése érdekében egyes menedékhelyek úgy döntöttek, hogy nem maximális kapacitással üzemelnek, így könnyebb a távolságtartás, és esélyesebb a vírus elterjedésének megelőzése az intézményen belül. A másik probléma azonban, hogy a karantén idején az állam által bevezetett kijárási korlátozás miatt mindenki csak munka és speciális egészségügyi ellátás igénybevétele miatt hagyhatta el otthonát, a hajléktalanok esetében a tartózkodási helyét, a szállót. Ez azt jelentette, hogy a szálló dolgozóinak egész nap biztosítania kellett az érintettek ellátását, mely helyzetre egyik intézmény sem volt felkészülve.

A segítők munkájában komoly nehézséget okoz a személyes találkozások elkerülése, hiszen a hajléktalan személyekkel többnyire személyesen lehet tartani a kapcsolatot. Emiatt a képzett segítőszervezetek munkája került előtérbe, azonban támogatás és egészségügyi eszközök híján az ő tevékenységük is nehézségekbe ütközik. Az intézményekben dolgozók szerint hajléktalan emberek számára szétosztható adományokra lenne szükség, elsősorban maszkra és fertőtlenítőszerekre, hogy ők is védve legyenek, és védeni tudjanak másokat. 


Fotó: barnimages.com

Alapvető nehézségek

A megfelelő információ megszerzése és a tájékoztatás mellett a hajléktalanoknak rengeteg akadályt kell áthidalniuk. A zsúfolt szállókon, de még az utcán sem mindig megoldható a távolságtartás másoktól, hiszen adott esetben muszáj megvédeniük magukat az időjárás viszontagságaitól és esős, szeles időben egy aluljáróban meghúzni magukat. Ilyen esetben általában többen vannak egy helyen, ráadásul zárt térben, ami a vírus terjedése szempontjából fokozottan veszélyes.

Az operatív törzs tanácsa szerint abban az esetben, ha valakin a koronavírus tünetei jelentkeznek, semmiképpen se menjen személyesen orvoshoz, hanem telefonon értesítse a háziorvosát, és kövesse annak javaslatait. A hajléktalanok számára ez gyakran telefon, egyenleg vagy bejelentett háziorvos hiányában nem kivitelezhető. 

A fokozott higiéniai előírások betartása is nehézséget okozhat, hiszen a hajléktalan emberek nem tudnak megfelelő időközönként tiszta vízzel és szappannal kezet mosni. Szintén az operatív törzs sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy a járványhelyzet alatt mossunk gyakrabban hajat, és minden ruhánkat, melyben utcára mentünk, azonnal mossunk ki. Ezek szintén olyan tanácsok, melyek az érintettek számára nehézséget okoznak, sokszor lehetetlen kihívás elé állítják őket.

A helyzet megoldásában segíthetne az állam fokozott figyelme és támogatása. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos a civil szervezetek, az alapítványok munkájának támogatása maszkokkal, egészségügyi eszközökkel, a rászorulók számára pedig étellel, ruhával, tisztálkodási szerekkel.

Emellett most is, mint mindig, ha látszólag egészégügyi segítségre szoruló embert látunk az utcán, értesítsük a hajléktalan személyeket segítő diszpécservonalat vagy az általános segélyhívó számot.
Telefonszám: 06-1-338-4186
Általános segélyhívó: 112

Kiemelt fotó: Unsplash / Cameron Venti