Fogyatékossággal élők

  • Down Alapítvány , gondozóház , megváltozott munkaképességűek

  • 2020-07-31

„A végső cél az önállóság növelése”

A Down Alapítvány gondozóházai családias környezetben szállást, egészségügyi és mentálhigiénés ellátást, szabadidős programokat és sok esetben munkavégzési lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek. A Zágrábi utcai Gondozóházban jártunk.

Szerző: Tuza Dorottya

A Down Alapítvány különböző intézményeiben és szolgáltatásai keretében az értelmi fogyatékos gyermekeken és felnőtteken kívül a családtagok helyzetén is igyekszik segíteni. Ez a segítségnyújtás legkönnyebben szolgáltató centrumaikban, az átmeneti és napközi otthonokban, a támogatott lakhatás keretein belül, illetve lakóotthonokban valósítható meg. Fontos megemlíteni még az Alapítvány foglalkoztatási centrumait is, ahová a fiatalok „csak” dolgozni járnak.

Az Alapítvány két átmeneti vendégházat működtet, az egyiket a XI. kerületben találjuk, a második pedig a X. kerületben jött létre 2006-ban, nem sokkal az első megalakulása után. Ezeknek a non-stop nyitva tartó krízisotthonoknak a célja, hogy családias környezetben fogadhassák azokat a Down-szindrómás vagy értelmi fogyatékos személyeket, akiket gondnoka/családja valamilyen akadály miatt – rövidebb vagy hosszabb ideig – nem tud ellátni. Mindkét hely jellemzője, hogy az átmeneti otthoni státusz mellett napközi is működik azok számára, akiknek a lakhatásuk megoldott, és valamilyen más szolgáltatást, képzést vesznek igénybe. 

Ezúttal a Zágrábi utcában található otthonba volt lehetőségem ellátogatni, ahol megtapasztalhattam, hogy ezen a helyen soha nem áll meg az élet. Reggel hattól este tízig szinte folyamatos a nyüzsgés, ami nem csoda, hiszen a jelenleg 30 bent lakó ügyfél mellett még további, körülbelül 60 embert fogadnak és foglalkoztatnak napközben az ott dolgozók.

Így telik egy nap a Gondozóházban

Veress Ildikó, a Down Alapítvány gyógypedagógusa 2014-ben végzett az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézetében, majd ugyanebben az évben, augusztusban kezdett dolgozni a Zágrábi utcában. Ő fogadott engem és vezetett körbe megérkezésem után, neki köszönhetően pillanthattam be a Gondozóház egy napjába. Arra a kérdésre, hogy hogyan telik egy munkanapja, így válaszolt: „Gyorsan és kihívásokkal tűzdelve. Az elmúlt majd’ 6 évben szinte nem volt két egyforma napom, szóval ezt nehezebb meghatározni, mint az ügyfeleink napirendjét.” Hiszen a bent lakó ügyfelek – akik Ildikó szavaival élve ugyanolyan hasznos tagjai a társadalomnak, mint bárki más – minden napja meghatározott rend szerint folyik, ami azért fontos, hogy későbbi önállósodásuk során is legyen egy rendszer az életükben, amire támaszkodhatnak. 

Reggel hatkor ébresztővel kezdődik a nap, ezután ki-ki zuhanyozik, rendberakja a saját szobarészét és előkészülnek a reggelihez. A közös étkezés után kezdődik a „hivatalos” munkaidő, melybe bele vannak építve a csoportos foglalkozások is. Ezek délután háromig tartanak, és csak az ebédidő szakítja meg őket.

Munkavégzés és fejlesztő programok

A programok közt találhatóak kézműves foglalkozások, fejlesztő tréningek, valamint számítógépes foglalkozások – a bentlakók és a napközisek napi rotációban vesznek részt rajtuk, ki-ki a meghatározott napirendje szerint, többségében vegyes csoportokban.

A fentebb elsőként említett kézműveskedés nem csupán szabadidős elfoglaltság, hiszen ez a bentlakók munkája. Ahogyan az Alapítvány honlapján is olvasható: „Ügyfeleink munkaviszonyban állnak, munkájuk eredményeképpen ugyanúgy fizetést kapnak, önálló jövedelemmel rendelkeznek, mint minden dolgozó ember. Minden ügyfelünk számára igyekszünk a legmegfelelőbb feladatot biztosítani az egyéni sajátosságaikat figyelembe véve.” Az ügyfelek itt kerámiamunkákat, újrahasznosított anyagból vagy fából készült és dekupázstechnikával díszített dobozokat, tálcákat, papírkosarakat készítenek, illetve egyéb, szezonális dísztárgyakat is alkothatnak vezetőik segítségével. Ezeket a műremekeket később árusítják is (vásárokon és online formában), a befolyó összeg pedig visszakerül az Alapítványhoz, amit ők a foglalkoztatásba forgatnak vissza – például alapanyagok, új eszközök beszerzése. nem csak itt végezhetnek munkát, ugyanis képességeiktől függően lehetőség van arra is, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon – erre jó példa a projekt, melynek keretein belül a Tesco alkalmazta a Gondozóház néhány lakóját árufeltöltőként. 


Down Alapítvány Kézműves Termékek (Fotó: Down Alapítvány Facebook oldala)

A fejlesztő programok is széles skálán mozognak, az ügyfeleknek lehetőségük van gyógypedagógiai és készségfejlesztésre egyénileg és csoportosan, valamint az életvezetési és háztartási képességek fejlesztésére is, hiszen a végső cél az önállóság növelése, az esetleges önálló életre való minél jobb felkészítés. A sportprogramok és tánctanulás is nagy népszerűségnek örvend a lakók körében.

A fentieken kívül pedig a rendszeres külső programok, például kirándulások és a folyamatos egészségügyi vizsgálatok is részei a Gondozóház mindennapjainak. Az ügyfelek azonban nem csak „egyszerű” lakók, munkájuk részeként az otthon egyéb feladataiban is nagy szerepet vállalnak, ilyen például az ebédhez kapcsolódó zöldségtisztítás, mosogatás vagy a kerti munkák. 

Papírmasé kosarak és Valentin-napi eljegyzés

Kata tíz éve került az Alapítvány berkei közé, a szülei halála után költözött be a Szalóki utcába, a Zágrábi utcai otthon megépülésekor pedig az elsők között volt, aki elfoglalhatta szobáját. Szívesen mesélt a mindennapjairól, arról például, hogy a legjobban a papírmasékosarakat szereti elkészíteni a kézműves foglalkozásokon, mert abban már nagy gyakorlata van a többiekhez képest. 

A külsős programok közül pedig a kedvence, amikor közösen mennek Aligára nyaralni. Elmesélte azt is, hogy tavaly Valentin-napkor jegyezte el a barátja – immáron vőlegénye –, Peti. „Már nagyon rajta vagyok az esküvőn, azért is dolgozok meg érte”. A szobatársával, Andival nagyon jól kijönnek, pedig az interjú készültekor még nem laktak együtt túl régóta. „Nagyon boldog voltam, mert megkértek engem, hogy vigyázzak rá. Addig vigyázok rá, amíg el nem megyek innen Debrecenbe. Ezt a gondnokom intézi, egy kiscsoportos lakásban van két hely, és oda majd a vőlegényemmel, Petivel megyünk.” A fiatalok már egy fokkal önállóbb életet folytathatnak majd – jó volt látni a Kata arcára kiülő boldogságot, amikor erről mesélt.

„Fokozatosan, apró lépésekben haladunk”

Rövid látogatásomból is kiderült számomra, milyen családias a légkör a Zágrábi utcában, ahogyan az is, hogy az ott dolgozó segítőnek, szakembernek hányféle feladatban kell helytállnia, azonban Ildikó pont emiatt szereti a munkáját. „Ahány terület, annyiféle nehézség előfordulhat, de egy kis odafigyeléssel, támaszkodva nemcsak a kollégákra, hanem még inkább az érintett ügyfelekre a »semmit rólunk nélkülünk« elvet követve mindenre van megoldás.” 

„Gyógypedagógusként minden apró lépésnek, eredménynek tudni kell örülni, így néha már az is sikerélménynek számít, ha többszöri gyakorlás után egy-egy ügyfelem nem csak úgy benyit az ajtón, hanem előtte kopog is. Fokozatosan, apró lépésekben haladunk, és ha ezt megtanulod értékelni, akkor itt sem marad el a sikerélmény. Más talán észre sem veszi ezeket az apróságokat, csak azok, akik itt vannak minden nap az ügyfeleinkkel. Soha nem éreztem még azt komolyan, hogy én ezt nem csinálnám tovább, mert bejön hozzám egy-egy ügyfelem, és ha bizonytalanságot is éreznék, velük találkozva ez rögtön elmúlik.”

Kiemelt kép: Down Alapítvány Facebook oldala