„Ugyanolyan emberek ugyanolyan álmokkal és vágyakkal, mint mindenki más”

Szerző: Ivanik Regina

Az egyesület 1995-ben jött létre Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért néven. Milyen küldetéssel?

Hasonló volt az elképzelés, mint most: létrehozni egy olyan egyesületet, mely támogatást nyújt LMBTQI embereknek, egy melegeknek szóló információs és lelkisegély-szolgálat elindításával. Később Háttér Társaság a Melegekértre, majd pár évvel ezelőtt Háttér Társaságra változott a hivatalos név. Kissé háttérbe szorult, de elkezdtünk idén egy visszaemlékezést a 25. életévünk miatt: #Háttér25 címszó alatt izgalmas anekdoták találhatók Facebook-oldalunkon.

#Háttér25: visszaemlékezés az első Pride megszervezésére | Forrás: Háttér Társaság Facebook-oldala

Hogyan lehet egy előítéletes embert kicsit nyitottabbá tenni?

Az elfogadásnak feltétele az információ. Habár egyesek azt gondolják, hogy a homoszexualitás bűn vagy betegség, ez nem így van: 1973 óta nem is szerepel a mentális betegségek listáján. Tényekkel és észérvekkel lehet meggyőzni valakit. Ezért tartjuk fontosnak, hogy már az iskolában legyen szó a befogadásról, mert az LMBTQI emberek is emberek, akik köztünk élnek: lehet tanár, jegyszedő, bárki. Ők ugyanolyan emberek ugyanolyan álmokkal és vágyakkal, mint mindenki más.

Milyen programokat szerveztek társadalomérzékenyítési céllal iskolákban?

Benne vagyunk a Sokszínű Oktatás Munkacsoportban, és az évente megrendezésre kerülő Sokszínűség Hete kimondottan egy iskolai programunk, mellyel az iskolai érzékenyítést és a sokszínűség elfogadásának elősegítését tűztük ki célul. Különféle kiadványokkal, játékfilmekkel és feladatsorokkal készülünk rá, melyek nemcsak az LMBTQI közösségről, hanem más kisebbségi témákról is szólnak. Az elkészült anyagok használhatók osztályfőnöki vagy etikaóra keretein belül.

Az elfogadás előmozdítására szolgálhat a Meseország mindenkié c. mesekönyv is? 

Nagyon fontosnak tartjuk a könyv megjelenését, viszont az azt követő politikai tornádó már egy másik téma. Úgy vélem, hogy a világon nem volt még olyan mértékű vita mesekönyv kapcsán, mint amilyen ezt övezte. Ellenben szükség van olyan mesekönyvre, amely olyan karaktereket mutat be, akikről nem lehet bármelyik gyerekkönyvben olvasni. Fontos, hogy olvassunk királylányokról, akik egy másik lányba szerelmesek, roma hősökről, fogyatékossággal élőkről vagy olyanokról, akiknek a családja nem hagyományos család. Ezek teljesen természetes dolgok, amikkel a gyerekek úgyis találkozni fognak. Az olvasásuk lehet gondolatébresztő, és beszélgetéseket indíthat el. A Labrisz Leszbikus Egyesület ezért is készített hozzá foglalkozásterveket, hogy akár egy tanórán is feldolgozható legyen. 

Mely kampányaitokkal sikerült leginkább megszólítanotok az embereket?

Tavaly decemberben is volt egy szivárványcsaládos kampányunk. Azt akartuk bemutatni, hogy Magyarországon is élnek szivárványcsaládok, és ennek a folytatása a jelenleg futó „A család az család” kampány. Ennek a mostaninak szélesebb az elérése és sokkal nagyobb a nézettsége. A szivárványszülők mellett ezúttal szakértők is megszólalnak figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő és sztereotípiákat ledöntő indíttatással. 

Két évvel ezelőtt a „Legyél hangosabb a gyűlöletnél!” kampányunkban olyan eseményekhez nyúltunk vissza, mely során LMBTQI emberek ellen követtek el gyűlölet-bűncselekményt szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt. Azt akartuk közvetíteni, hogy ha bárki ennek áldozata, vagy tud valakiről, aki áldozattá vált, akkor szólaljon fel, és menjen el a rendőrségre. Azok az LMBTQI emberek, akik gyűlölet-bűncselekmény áldozatai, csak elenyésző számban fordulnak a hatóságokhoz, mert attól félnek, hogy ismét áldozattá válnak, és homofóbiával vagy transzfóbiával szembesülnének.

Fesztiválokon is jelen van a szervezet | Forrás: Háttér Társaság Facebook-oldala

Mit gondoltok, mennyire elfogadó a magyar társadalom az LMBTQI közösséggel?

Egy tavalyi kutatás szerint csak a magyarok fele fogadná el gyermekét, ha megtudná róla, hogy LMBTQI. Összességében a megkérdezettek közel egyötöde próbálná orvosolni gyermeke szexuális irányultságát, vagy épp teljesen megszakítaná vele a kapcsolatot. Ezért nem meglepő, hogy egy néhány évvel ezelőtti iskolai kutatásunkban kiderült, hogy a megkérdezettek fele még egyik szülője vagy gondviselője előtt sem bújt elő. A transzneműek irányában alacsonyabb az elfogadás, ami sajnos egy világszintű tendencia. 

Korábban is terveztétek már „A család az család” kampányt, vagy a törvénymódosítás hívta életre?

Már korábban is félelmünk volt, de nyáron egyre több információt kaptunk arról, hogy az örökbefogadási törvényeket szigorítani fogják. Ezért már nyár végén elkezdtünk rajta dolgozni. Októberben megtörtént az első törvénymódosítás, ami még nehezebbé tette az egyedülállók számára az örökbefogadást. Éreztük, hogy ideje lenne már a kampány elkészülésének. Az alkotmánymódosítás benyújtásakor voltunk a célegyenesben: november 10-én adták be, és a kampányunk egy hétre rá indult el. 

Mi a kezdeményezés üzenete?

Egyszerűen az, hogy minden család család, minden gyermek gyermek, és minden gyermeket azonos jogok kell, hogy megillessenek.

A szeretet teszi a családot | Forrás: Háttér Társaság Facebook-oldala

Mit szeretnétek üzenni a szivárványcsaládokkal és szakértőkkel készült videóval?

A többségi társadalom hajlamos a kisebbségekkel szemben ellenségesen fellépni akkor, ha nem ismeri őket. Kutatásaink alapján Magyarországon még mindig az emberek kétharmada mondja azt, hogy nincs LMBTQI ismerőse. Ez valószínűleg nem igaz, csak nem tudnak róla, mert az LMBTQI emberek környezete nem olyan, hogy biztonságosan felvállalhassák identitásukat. Egy befogadó környezet elősegíti az előbújást. Visszatérve a videóhoz, úgy gondoltuk, hogy különböző előítéletekből indulunk ki, amelyek természetesen nem csak LMBTQI embereket érintenek. A videóban szereplő családok felvállalták, hogy névvel és arccal válaszolnak olyan kérdésekre, melyek sok átlagember fejében megfordulhatnak, amikor megtudják, hogy két édesapa vagy két édesanya nevel valakit. Ezekre valóban fontos választ adni, mert így tudják megismerni őket. Volt egy olyan kérdés, hogy „Anyák napján mi történik?”. Ez jogosan merülhet fel valakiben, és jó, ha erre szívhez szóló módon kap választ. 

A videó egyik alanya, Pál Marci említette, hogy attól, hogy egy gyermeket nem fogadhatnak örökbe egyedülállók, többnyire házaspárok sem fognak. 

Sokakban él az a téves elképzelés, hogy az egyedülállók elkapkodják a gyerekeket a házaspárok elől. Egyrészt fontos kiemelni, hogy több gyermek van a rendszerben, mint örökbefogadó szülő. Másrészt három preferenciát vesznek figyelembe örökbefogadáskor. Az első, hogy a gyermek lehetőség szerint Magyarországon marad. A második és a harmadik között az októberi törvénymódosítás előtt nem volt preferenciarendszer. A TEGYESZ-re, vagyis a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatra bízták, hogy a gyermek helyben maradását – lakóhelyén vagy legalább a megyén belül – tartja elsődlegesnek, vagy azt, hogy házaspár fogadja örökbe. De 2017-ben az alapvető jogok biztosa és a gyermekvédelem egyaránt kijelentette, hogy a gyermek helyben maradása elsőbbséget kell, hogy élvezzen a házaspároknak való kiajánlással szemben. Így a gyermek a jól ismert környezetében, az oktatási intézményében és a barátai körében nevelkedhet. Ellenben a 2020-as módosítás szerint sokkal fontosabb az, hogy házaspárok fogadják örökbe a gyermeket. Ráadásul a jelenlegi magyar törvény szerint mindenki egyedülállónak számít, aki nem házasságban él. Ami azt jelenti, ha valakinek hetero élettársa van, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él, akkor is egyedülállóként fogad örökbe.

„A család az család” kampány terjedése a közösségi médiában | Forrás: Háttér Társaság Facebook-oldala

A közösségi médiában megjelent kezdeményezéseken és a videón túl készültök még mással is a kampányban? Láttam, hogy elindult a Humen webáruház.

A nemrég megnyitott webshopban a mostani kampány szimbólumával ellátott szájmaszkok néhány óra leforgása alatt elfogytak. November végétől jönnek le a nagyobb médiamegjelenések: WMN, Szabad Európa, 24.hu, továbbá az RTL Klub Reggeli és Fókusz műsorában, valamint a Balázs Show-ban is szerepelnek Pál Marciék a nemzetközi médiamegjelenések mellett. 

Hogy lehet reagálni olyan megjegyzésekre, mint például „Ha egy gyermeket azonos nemű szülők nevelnek fel, akkor biztos ő is homoszexuális lesz”?

Több kutatás kimutatta, hogy ez nem így van. Azonos nemű párok gyermekeinél arányosan nem magasabb az LMBTQI gyermekek száma. Viszont ténylegesen kimutatható, hogy az azonos nemű párok gyermekei elfogadóbbak, amit nem tartok negatív dolognak.

A szeretet emberi jog | Forrás: Háttér Társaság Facebook-oldala

Az Európai Bizottság egy 5 éves tervet dolgozott ki az LMBTQI emberek egyenlőségének javítására. Mindez hogyan fog itthon megvalósulni?

Az a benyomásunk, hogy ez a stratégia leginkább a nyugati demokráciákra vonatkozik, és nem veszi figyelembe az emberi jogi helyzetnek az elmúlt időszakban történt jelentős romlását a kelet-európai országokban, például Lengyelországban, Romániában és Magyarországon. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, valamint az LGBTI Intergroup és más jelentős politikai szereplők viszont felszólaltak a magyar alkotmánymódosítás ellen. 

Azt gondolná az ember, hogy ennek hatására Kelet-Európában szintén változás lesz.

Ha jól tudom, akkor az EU-stratégia egyik pontja a szabad mozgás biztosítása szivárványcsaládoknak is. Magyarországon viszont addig, amíg csak az egyik azonos nemű szülő tud szülőként szerepelni a gyermek papírjain, lényegesen messzebbről indulunk. 

Borítókép forrása: Háttér Társaság Facebook-oldal