Passzold vissza Tesó!

Szerző: Zérczi-Juhász Csenge

Hallottál már a konfliktusos ásványokról? A tantál, ón, volfrám és arany többek között ide sorolható, és ezek azok az anyagok, amelyek mind ott lapulnak a mobiltelefonok, laptopok és egyéb elektronikai eszközök belsejében. Valószínűleg sokan, ha tisztában lennének azzal, milyen ára van a konfliktusos ásványok kitermelésének, kétszer is meggondolnák, hogy megveszik-e a modern technológia következő csodáját. 

Egy-egy készülékre vetítve elenyésző ezeknek az ásványoknak a mennyisége, de a világon jelenleg több mint 7 milliárd telefonkészülék létezik, és csak 2020-ban közel 1 milliárd okostelefont adtak el. 

Miért konfliktusos ásványok?

Azért kapták ezt az elnevezést, mert ezen fémek és ásványok felhasználói szinte kizárólag a fejlett országok lakói, az ásványok lelőhelye azonban a fejlődő országokban, főként Közép-Afrikában található.

„Ezek az ásványok azért konfliktusosak, mert konfliktusokat okoznak a bányászatukkal” – magyarázza az elnevezést Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára. „Különböző magán katonai egységek ebből akarnak meggazdagodni, és konfliktusokat gerjesztenek, hogy ezeket a kitermelési területeket megszerezzék magunknak. Mivel a lelőhelyként számontartott országokban instabil a hatalom, könnyebben ki tudják csempészni a különböző fémeket.”

Koltánbányászat a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található Észak-Kivu tartományban | Forrás: MONUSCO/Sylvain Liechti / Wikimedia Commons

A Kongói Demokratikus Köztársaság a konfliktusos ásványok kiemelkedő kitermelője. Az országban rengeteg illegális katonai szerveződés van, akik számára remek üzlet az illegális bányászat, ugyanis könnyen csempészhető, és nagyon nagy rá a kereslet. Kongóból gyakran Ruandába csempészik át először a kibányászott érceket, ahonnan leginkább Kínába vagy Nyugat-Európába exportálják – olyan mennyiségben, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így szinte lehetetlen visszakövetni az ásványok eredetét. 

Veszélyes üzem a bányákban

A konfliktusos ásványok lelőhelyeként szolgáló bányákban embertelen körülmények uralkodnak: nem áll rendelkezésre semmiféle védőfelszerelés, a katonák fegyveres erővel kényszerítik a felnőtteket és gyerekeket, hogy veszélyes bányákban dolgozzanak. Sokszor a helyi lakosoknak nincs is más megélhetési forrásuk, mivel a katonák elfoglalták a földjeiket. 1996 óta 6 000 000 ember halt meg a koltánbányászat következtében.

Egy másik fontos tényező, hogy sok bánya természetvédelmi övezetekben, a Kahuzi-Biega Nemzeti Park, az Itombwe Rezervátum és a Virunga Nemzeti Park területén található. Ezek a Föld utolsó érintetlen, igazán vad őserdei, ahol rengeteg veszélyeztetett faj, például hegyi gorillák, afrikai elefántok, csimpánzok, okapik, kafferbivalyok élnek. A bányák miatt hatalmas területeket pusztítanak ki, így egyre zsugorodik a különleges állatok otthona, ráadásul a bányát felügyelő katonák gyakran vadásznak is a veszélyeztetett fajokra. 

Gorillák és más állatfajok kerülnek veszélybe az illegális bányászat miatt | Forrás: Jhonny Chen / Unsplash

„A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (több mint 10 000 fő) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy 300 vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalasnyikov fegyverekkel lőtték le az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le” – derül ki az SA Peterson Biopolicy The Life Sciences and Public Policy című, 2012-es jelentéséből.

Hogyan tudunk tenni a konfliktusos bányászat ellen? 

A Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület közösen kezdeményezték 2018 novemberében a Passzold vissza Tesó! kampányt, amelynek célja a magyar (és uniós) állampolgárok tájékoztatása, hogy felkészültebben tudjanak a globális fejlesztés kérdésével foglalkozni, változzon a hozzáállásuk a fenntartható fejlődéshez, új ötletek szülessenek.

A kampány a használt mobiltelefonok begyűjtésére és újrahasznosítására fókuszál. Mindenkinek lehetősége van Passzold vissza Tesó! mobil gyűjtődobozt kérni az iskolájába, munkahelyére vagy akár egy kávézóba. (Én először a Frei Caféban találkoztam Passzold vissza Tesó! dobozzal.) A Jane Goodall Intézet honlapján található térképen az összes gyűjtőpontot feltüntették, és folyamatosan frissítik az újonnan csatlakozó helyszínekkel. 

A gyűjtőpontokon leadott mobiltelefonok minden részét újrahasznosítják, így a konfliktusos ásványok, amelyek ott lapulnak a fiókban hagyott régi telefonokban, új készülékben hasznosulhatnak újra.

 Kinek vannak otthon hasonlóan régi telefonjai? | Forrás: Rayson Tan / Unsplash

„Amikor valaki bedob egy telefont a gyűjtődobozba, 250 forinttal támogatja a Jane Goodall Intézet munkáját” – meséli András, és hozzáteszi, hogy a gyűjtőpontok létesítése mellett a témával kapcsolatos előadást is szívesen tartanak az intézet munkatársai. A befolyt összegekből afrikai közösségeket támogatnak, erdőt telepítenek, valamint az élőhelyek megújítására és a gorillák védelmére is kiemelt figyelmet fordítanak.

2019-ben a Telekom Delfin-díját nyerte el a program, Fenntartható Tudatformálás kategóriában. 2021-ben pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium is támogatja a kampányt, így még szélesebb körbe eljuthat a szervezők üzenete. A tavaszi kampányszakasz májusban, az őszi pedig szeptemberben kezdődik majd.

Nemzetközi szabályozások az illegális bányászat ellen

Természetesen a telefonok újrahasznosítása önmagában nem elég ahhoz, hogy megállítsuk a kényszermunkát, erdőirtást és orvvadászatot, az emberek és a természet kizsákmányolását.

Szerencsére a világ vezető szervezetei is elkezdtek foglalkozni a problémával. 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elfogadták a Dodd-Frank törvényt, amely előírja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos országokból nyersanyagokat beszerző vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy az ásványkincsvásárlásukból származó bevételekből ne részesüljenek emberi jogsértéseket elkövető fegyveres csoportok. 

2021 januárjában pedig életbe lépett az Európai Bizottság rendelete, miszerint az Európai Unióba érkező ón, tantál, nióbium és arany több mint 95%-a felelős forrásból kell, hogy érkezzen. Ami okot adhat a reménykedésre, hogy az új szabályozások segítségével valóban komoly változás történhet az afrikai térségben, mielőtt a koltánbányák mélyén teljesen elpusztul az élővilág és az emberségesség.

A probléma megoldása a megelőzés

A legtöbb telefongyártó cég nem fektet kiemelt hangsúlyt a fenntarthatóságra, egy telefon eladásakor általában a profit a fő szempont számukra. Szerencsére van már fenntartható alternatíva, például a Fairphone nevű mobilgyártó cég. A honlapjukon kommunikált elveik alapján kiemelten fontosak számukra az emberi jogok, a bolygó ökoszisztémája, valamint a klímavédelem, ezért fenntartható forrásból, hosszabb életű, könnyebben javítható készülékeket gyártanak.

Legközelebb, ha új telefonra van szükséged, a régit hasznosítsd újra, és a következőt, ha teheted, olyan cégtől vedd, ahol figyelnek a fenntarthatóságra, így te is hozzá tudsz járulni egy egészségesebb jövő megteremtéséhez.

Kiemelt kép: Eirik Solheim / Unsplash