„Szeretném, ha aggodalom nélkül foghatnám meg a párom kezét az utcán”

Szerző: Oláh Réka

2020 decemberében az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely szerint „az apa férfi, az anya nő”. Kiemelték azt is, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz. Az LMBTQ+ közösség tagjait az a passzus érinti a legsúlyosabban, amely szerint az örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag házaspároknak jár. Mivel Magyarországon a házasság legálisan csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, a módosítás rendkívül megnehezíti az örökbefogadást a nem heteroszexuális párok számára – vélekedik a helyzetről két érintett fiatal. 

Bizonytalan jövő

„A törvénymódosítás jogi szempontból csupán azt mondja ki, hogy az örökbefogadásnál előnyben részesítik a házaspárokat. Ez valamilyen szinten még logikus is lehetne, el tudom képzelni, hogy sok más országban is így működik” – mondta Noel. „Viszont ismerve a jelenlegi kormány politikáját és az LMBTQ+ közösségről alkotott véleményét, egyértelmű, hogy a módosítás az egyedülálló emberek és a meleg párok lehetőségeinek korlátozásáról szól. A jövővel kapcsolatban az az álláspontom, hogy mindenképpen szeretnék legalább egy gyereket a jövőbeli párommal. Ha Magyarországon nem lesz változás, és erre az elkövetkezendő 10-15 évben nem lesz lehetőségünk, akkor el fogom hagyni ezt az országot, bármilyen szomorúan is hangzik ez. Nekem fontosabb az, hogy boldogabb lehessek, és egy boldogabb életet élhessek – még akkor is, ha ezt egy másik országban kell megtennem.” 

Janka hasonló gondolatokat fogalmazott meg a jövővel kapcsolatban: „Én alapvetően úgy mentem ki Angliába tanulni, hogy utána szívesen visszajönnék, hogy itthon kamatoztathassam azt a tudást, amit ott szerzek. A törvénymódosítás nem az első, de talán a legjelentősebb dolog volt, ami elbizonytalanított ebben. Nagyon szomorú azzal szembesülni, hogy téged gyakorlatilag már nem tartanak magyarnak, hogy feláldozható kategóriába kerültél. Van egy barátnőm, és szeretnénk majd közösen családot alapítani. Mindketten magyarok vagyunk, mégis döntést kell majd hoznunk: az a fontosabb, hogy visszajöjjünk, és megpróbáljunk változtatni a helyzeten, vagy pedig az, hogy ne olyan helyen nőjön fel a gyerekünk, ahol támadni fogják amiatt, mert két anyukája van.”

A család az család

A törvénymódosításra adott válaszként indította el a Háttér Társaság és a Szivárványcsaládokért Alapítvány az „A család az család” névre hallgató kampányt, amelynek célja az azonos neműek gyermekvállalási jogának támogatása, illetve a szivárványcsaládok bemutatása és szélesebb körű elfogadtatása. A kampány jelképének három szivárványszínű pálcikaember figuráját választották. 

Forrás: acsaladazcsalad.hu

Noel már a kampány elindítása előtt is foglalkozott a Háttér Társaság tevékenységével. „A mozgalom egyik kulcsszereplőjét, Pál Marcit is nagyon régóta követem. Így A család az család kezdeményezésről is az indulásától kezdve tudok, és részt is veszek benne olyan módon, hogy folyamatosan megosztom a közösségi oldalaimon az ezzel kapcsolatos híreket. A 82nullanulla.hu online magazin egyik szerkesztőjeként lehetőségem van promotálni a mozgalmat, hiszen tájékoztatjuk az olvasókat az ezzel kapcsolatos fejleményekről, véleményekről.” 

Janka szintén részt vesz a kampányban: „Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés, és jó látni, hogy tényleg érdekli az embereket a téma. Sajnos a jelenlegi helyzetben nem lehet tüntetéseket szervezni, úgyhogy a legtöbb, amit tehetek, hogy A család az családos maszkot hordok, és beszélek a témáról a barátaimmal, ismerőseimmel, remélve, hogy ők is beszélgetnek erről másokkal.”

Sok márka és híresség csatlakozott

„Miért zavar az, hogy létezem?” – ez talán az egyik legerőteljesebb sora a Carson Coma együttes nemrégiben megjelent, Pók című dalának. Nem a zenekar tagjai az elsők, akik kiállnak az LMBTQ+ közösség jogai mellett. Sok ismert személy, márka és szervezet csatlakozott A család az család mozgalomhoz – többek közt Ördög Nóra és Istenes Bence televíziós műsorvezetők. Szintén a szivárványcsaládok mellett állt ki Gulácsi Péter, a magyar válogatott kapusa és még sokan mások. Emellett több világmárka, például az IKEA vagy a Levi’s is csatlakozott a magyar kezdeményezéshez. 

Janka úgy véli, hogy a különböző cégek, és főként a hírességek nyílt kiállása mindenképpen előre mozdítja a kampányt: „Talán így lehet a legtöbbet elérni. Az ismert, népszerű emberek kellően nagy és sokszínű követőtáborral rendelkeznek, akikhez így eljuthat az üzenet. Nekem nagyon tetszett az, hogy Gulácsi Péter is támogatta a mozgalmat – úgy gondolom, hogy az ő követői között lehetnek olyan emberek is, akik teljes mértékben elítélik nemcsak a kampányt, de az LMBTQ közösséget is. Talán ha látják, hogy a magyar válogatott kapusa képes kiállni egy ilyen ügy mellett, akkor elgondolkoznak azon, hogy mégsem annyira fekete-fehér az egész történet, mint amilyennek eddig gondolták. Ha a hírességek kiállása megindítja a párbeszédet, és akár csak néhány ember is meghallgatja a másik oldal érveit – szerintem az már egy kis győzelem.” 

Noeltől elmondása szerint távol áll a celebek és influencerek világa: „Nyilván, mikor hallom, hogy egy újabb híresség csatlakozott, az jó hír, örülök neki. De engem nem igazán érdekelnek a sztárok, az érdekel, hogy van egy mozgósítható társadalmi bázisuk. Számomra a kampányt támogató cégek kapcsán is az a fontos, hogy hányan vannak, és milyen az elérésük – ebből a szempontból hatékony támogató például az IKEA vagy az Absolut Vodka.”

Merre tovább?

A magyar kormány lépése nemcsak hazai, hanem jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot is váltott ki, márciusban pedig az Európai Unió az egész területét szabad övezetnek nyilvánította az LMBTQ+ közösség tagjai számára. Ugyan a nyilatkozat alapvetően a lengyelországi LMBTQ+-ellenes intézkedések miatt született meg, sokak szerint a magyarországi helyzetre is kedvező hatással lehet az uniós döntés.

„Szerintem a koronavírus-járvány csökkentette a törvénymódosítás nemzetközi visszhangját. Ennek ellenére nem látom, hogy olyan hatalmas jelentősége lenne. Nyilván fontos, hogy megjelent a külföldi sajtóban, hogy mi történik, de ez nem fog változtatni a helyzeten” – véli Janka. Az Európai Unióval kapcsolatban is hasonló véleményt fogalmazott meg: „Annyi a problémám, hogy bár értem, hogy ez alapvetően egy gazdasági közösség, ha már az Európa Parlament eljut odáig, hogy közös értékeket fektet le, és kinyilvánítja, hogy Európa »LMBTQ freedom zone«, akkor tegyen is valamit azután, hogy egy adott tagállamban nem ennek megfelelő döntések születnek. Legyenek érdemi gazdasági szankciók, vagy bármi más, ami betartatja a közös szabályokat.” 

Ezzel szemben Noel elsősorban nem az Uniótól számít válaszlépésre: „Itt szerintem kevésbé arról van szó, hogy maga az Európai Unió milyen szerepet játszhat az ügyben – inkább a nagyobb gazdasági jelentőségű államok, mint Franciaország vagy Németország hatásgyakorlása lesz meghatározó. Korábban is láttunk már arra példát, hogy a nemzetközi sajtóban hirtelen a magyar kormány számára kellemetlen hírek jelentek meg azután, hogy Magyarország akadályozni próbálta a nagyobb gazdasági jelentőségű államok elképzeléseit.”

„Mi lenne a megfelelő megoldás a helyzetre? Az elmúlt időszak politikája, az egymás ellen uszítás és a bizonyos csoportok ellenségként való bemutatása szerintem nagyon megosztotta a társadalmat. Így nemcsak a szivárványcsaládok, de sok más ilyen társadalmi konfliktus megoldása kapcsán is a helyes tájékoztatás és a kommunikáció lenne előremutató. Ha valaki azt hallva nőtt fel, hogy »csak a heteroszexuális ember a normális és egészséges«, ő nem fog erről másképp gondolkozni, ameddig nem beszél erről valakivel, akinek fel tudja tenni az esetleges kérdéseit” – mondta Janka. 

Noel úgy véli, nem tudna rámutatni egy tökéletes megoldásra: „Rengeteg faktor van, amit figyelembe kell venni. Egyik oldalon ott van az, hogy mit mond ki valakinek a vallása, neveltetése, kultúrája vagy a társadalom többsége – a másik oldalon pedig az, hogy emberi jogaink vannak, ezek a jogok univerzálisak, és egyértelműen ki van mondva, hogy senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a szexualitása miatt. Nem tudjuk, hogy mi lenne a legjobb megoldás – de a mi generációnk egyik fontos feladata, hogy ezt megtaláljuk, vagy legalább elindítsuk a folyamatot.” Végezetül pedig hozzátette: „Aki támogatni szeretné a szivárványcsaládokat, az álljon ténylegesen melléjük, és merje hangosan kimondani a véleményét. Minél több ember van, aki támogatja az LMBTQ+ közösséget, annál nagyobb biztonságban érzem magam, és annál nagyobb bizalommal fogom meg a párom kezét, vagy csókolom meg őt az utcán.”

Kiemelt kép: Unsplash